Szerző Téma: Gyulladások és láz - az Új Medicina tükrében  (Olvasták 6593 alkalommal)

0 felhasználó és 1 vendég van ebben a témában

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Gyulladások és láz - az Új Medicina tükrében
« Dátum: 2011. Május 15. - 21:39:10 »
Szinte minden nyelvben, a gyulladás szó a gyullad szótőből származik. Még a modern kori orvostudomány megjelenése előtt is így hívták. A régiek bizonyára a TESTI tünetekből címkézték a tünetet. Ugyanis a gyulladt terület (lob-gát által határolt) gyulladásban érintett régió hőmérséklete valóban magasabb a test többi területénél. Ha a gyulladás kisebb területre terjed ki, azt lokális láznak hívják.

Ennek "vizualizációjára" találták ki a thermo-kamerás diagnosztikai eszközöket. Ezeknél azonban az a csalóka, hogy a thermokamera is a bőrfelület hőmérsékletét mutatja, nem a test belső, mélyebb régióinak hőmérsékletét. A pet ct sem mér hőmérsékletet, mert az egy sugárzó izotópokkal finomhangolt CT képalkotó (szerkezetet fotózó) berendezés.

A gyulladás, tehát, legyen bármilyen szövettípuson azt jelenti az érintett területnek magasabb a hőmérséklete, mert valamilyen elváltozás különprogram miatt változtatások zajlanak benne.

Nézzük az adott csíralemezből származó szervek gyulladásos helyreállítási folyamatainak hőmérséklet tartományait:



Az entodermális, belső csíralemez származású szöveteknél a legenyhébb hőmérséklet emelkedés egy elváltozás különprogram megoldás utáni szakaszában.

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Re:Gyulladások és láz - az Új Medicina tükrében
« Válasz #1 Dátum: 2011. Május 20. - 02:32:02 »
"A gombák nem szeretik a meleget." Az entodermális szervek gyulladásai szervi szinten nem jelentenek heveny, vérbő szövetet. Ami látható, hogy a mirigyes szövetek hőmérséklete a gyulladás területén enyhén megemelkedik, és a gombák teljes munkavégzése idején igyekszik a testünk ezt az enyhe meleget folyamatosan fenntartani.

Ezért az entodermális agytörzs vezérelte elváltozásoknál jelentkező lázak és hőemelkedések lassan emelkednek, tovább tartanak, és lassan csökkennek, de nem hirtelen hőemelkedéssel járó lázak. Olyat a kéregállomány csinál.

Ami esetleg megkínozhatja az embert, az agytörzsben lévő ödémás duzzanat, a helyreállítás alatt lévő relé vizenyős góca. Anamómiailag, az agytörzsnek van talán a legkevesebb helye tágulni (belső duzzanatelnyelőnek puffernek a 4. kamra szolgál). Egy nagyobb agytörzsi góc deformálhat az agytörzs alakján, és a többi relé is húzódik, nyomódik. Innen az agytörzsi fejfájás "koponyaszorongató" érzése. Ez alapból szar közérzettel jár. Mivel ott van mellette a gyomor, belek, vesegy.cs., relé egy hirtelen kialakuló nagyobb góc az agyszövet ödémához alakulásáig lehet kínzó, vagy veszélyes. (Súlyos szindrómával csúnya vége is lehet.) Fellélegeztető, igen kellemes hatása van a nyaki, feji hideg borogatásnak, mozgás minimalizálásának, optimális testhelyzet megtalálásának.

A mezodermális, kisagy vezérelte szervek daganatelbontási hőmérséklete (a strapabíróbb magasabb kötőszövet tartalom miatt) magasabb.

A mezodermális, velőállomány vezérelte szervek sorvadás-újjáépítési szakasza már említésre méltó hőemelkedéssel, és lázzal járhat.

Ahogy a szövettípus fejlettebb, így ennek az újjáépítése is magasabb hőmérsékleten zajlik. A magasabb celsius mellett a kötőszövetek újjáépítése jobban igénybe veszi a szervezetünk többi részét is (csontvelő, lép, nyirokrendszer) ezek a gyulladások a nyomasztó agytörzsi és kisagyi gócoknál is jobban megterhelik a szervezetet. Nem a láz terheli meg a szervezetet, hanem az a roppant komplex, és kifinomult összmunka, amit a szervezetünk a kötőszövetek, csontok, nyirokrendszer, és stb helyreállítására, újjáépítésére fordít. A magasabb lázzal járó fokozott levertségnek, és a fájdalmaknak is biológiai értelme van. Ez nem más mint az aktivitás visszafogása, mérséklése, minimalizálása - hiszen egy helyreállítás alatt lévő csont igencsak törékeny, vagy deformálódhat is. És az biológiailag nem volna jó, ezért az anyatermészet határozottabban ágynak parancsol.

Az ektodermális, kéregállomány vezérelte laphámszövetek fejlődéstörténetileg egy újabb fokozat. Extrém ellenálló, folyton megújuló, és ami még érdekesebb - elképesztően gyorsan el tudjuk bontani, és akár ugyanolyan gyorsan helyreállítani. Akár néhány óra alatt.

Ez az intenzitás jár a legmagasabb gyulladásos, és lázas hőmérsékletekkel.
Ha ez kombinálódik valamilyen egyéb agyi rész (által vezérelt szerv) gyulladásával, az nem emel a hőmérsékleten, sőt lehet, hogy csökkent. Közérzetileg azonban az ember jobban taccson van. Egy nagyobb, hosszabb elhatárolódási konfliktust azonban hosszabb megoldási szakasz kíséri, vagyis a magas láz akár órákig, netán napokig is eltarthat (a krízis idején). Előfordulhat (összességében nagyon) ritkán hosszabb magas láz is, ám az visszaesések vagy ritka nagy konfliktustömeg, vagy hosszú konfliktuslefutás miatt van. Pánikolás helyett itt is a humánus és célravezető hőmérsékletcsökkentésre törekedjünk (mert az anyatermészet itt a segítségünket kéri). Vizes ruha, hűtőfürdő, és néhány szimpatikotóniás (érszűkítő, ödémaenyhítő) hatású fájdalom- és lázcsillapító is szóba jöhet. Ne feledkezzünk meg arról, hogy megehet az ember egy levél fájdalomcsillapítót, ha be van takarózva (mert fázunk olyankor!) attól NEM FOG lemenni a hőmérséklete. Ezért olyan fontos, erről szól az ésszerűség elvének alkalmazása.

Mikor van gyulladás, a második biológiai természettörvény, a kétszakaszú megbetegedés lefutás szerint?

Az új medicina leírja hogy ezek az emelkedett hőmérsékletű folyamatok MIND a megoldás utáni szakaszban zajlanak. Senkit ne tévesszen meg, az entodermális gyulladások lassú, lassan változékony folyamatok, két hónapos konfliktus után, egy-két hetes visszaeséstől nem fog eltűnni a pl. hasnyálmirigy, vagy bélgyulladás. Különben is, amint megoldódik, a gombák újból nekilátnak a szöveteket elbontani - és újból gyulladásos tüneteket tapasztalunk (szövettől, szövetrésztől, szervérsztől, és annak funkciójától függően, mind) a maguk sajátos járulékos tünetével.

A régi orvostudományban egyöntetűen minden gyulladásos folyamatot betegségtünetnek, betegségnek neveztek.
Ennek felét ma már inkább ráknak diagnosztizálják, mivel a folyamat során (regenerálódás okán!) sejtszaporulat zajlik. Pedig csak a korábban elsorvadt szövetrész regenerálódik. Ha tud. A másik felét azért nem diagnosztizálják ráknak, mert a gyulladás során nem tapasztalható sejtszaporulat, sőt minden jel szerint a gombák nekiláttak "elsajtosítani" vagyis szétbontani, folyékonnyá tenni, eltakarítani az aktív szakaszban kialakult, immáron felesleges szöveteket. Itt inkább nekrotikus, szöveti roncsolódásos, leépülő szövetállományokat, szövetfoszlásokat látni.

Hogy van ez az új medicina szerint?
Hogyan tesz itt rendet az ontogenetikus rendszer?
Effektíve MI TÖRTÉNIK gyulladás idején?


- Az agytörzs vezérelte szöveteken lassú daganatelbontás zajlik gombák, gombabaktériumok, mycobaktériumok közreműködésével.

- A kisagy vezérelte szöveteken gombabaktériumok bontják el az újonnan épült "védődaganat"-rétegeket: hártyadaganatokat, irhadanagatot, melanómát stb.

- A velőállomány vezérelte szöveteken baktériumok építik újjá a kötőszöveteket (sejtszaporulat - régen csontrák).

- A kéregállomány vezérelte szöveteken vírusok közreműködésével vagy anélkül, helyreállítási sejtszaporulat zajlik, heveny ödémásodás, és duzzanat kíséretében (sejtszaporulat - régen laphám-rák).

A gyulladás lehet fájdalmas vagy veszélyes, ami mindenképpen megnyugtató és türelemre int, hogy a biológiai különprogramok mindegyik külön vezérelt szigorú menetrendszerint zajlanak le - vagyis van eleje, lefutása és vége.
A biológiában, a testünkben, nagyon ritka az, amikor "hirtelen" történik valami jelentős. Max. valami komplikáció.

Ha már egy gyulladás megjelent, az azt jelenti megoldási szakaszba kapcsolt az illető, tehát az irány jó, csak tudni kell tartani. Tünetbefolyásolás mindenkinek egyedileg, szabadon, de figyelembe véve minden lehetséges kockázatot és komplikációt. De ez már le van írva másutt.

Zoé

  • *
  • Hozzászólások: 1
Re:Gyulladások és láz - az Új Medicina tükrében
« Válasz #2 Dátum: 2011. Június 06. - 00:00:13 »
Ez most "életmentő" volt, köszönöm:) Épp 6. napja fekszik 40 fokos lázzal a párom.

gika

  • *
  • *
  • Hozzászólások: 11
Re:Gyulladások és láz - az Új Medicina tükrében
« Válasz #3 Dátum: 2012. Március 24. - 08:27:37 »
A vírusok (ha léteznek) hova tűnnek, miután elvégezték feladataikat? (mint például a HIV, konfliktus megoldás és MU szakasz után, persze, ha nincs visszaesés)

H. Éva

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 286
Re:Gyulladások és láz - az Új Medicina tükrében
« Válasz #4 Dátum: 2012. Március 25. - 14:23:12 »
A helyreállításban résztvevő mikroorganizmusokat /vírusok, baktériumok, gombák/, ha már nincs szükség rájuk, mert elvégezték a munkájukat, a szervezetünk nagy részben elpusztítja, vagy inaktivizálja.

Ilyenkor a szerv jelez az agynak, hogy a"munka el van végezve". Az  agyunk pedig kiadja az utasitást és a megfelelő mechanizmusok segitségével elpusztulnak, vagy visszaszorulnak az illetékes szimbiontáink. Ez általában a korábbinál magasabbra emelkedett lázzal megy végbe az epilepto-krizis idején.

Dr. Herczeg Andrea

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 254
Re:Gyulladások és láz - az Új Medicina tükrében
« Válasz #5 Dátum: 2012. Március 25. - 20:00:09 »
Azok a "kórokozók"nak nevezett mikroorganiznusok amelyeknek különböző betegségeket tulajdonít az akadémikus orvoslás, normál életünkben, konfliktusok nélkül is jelen vannak a szervezetünkben. A biológiai folyamatainktól függ, mikor melyiknek enged nagyobb életteret a szervezetünk, mikor melyik segítségére van szükség. Teljesen nem tünnek el csak kevesebben lesznek. Andrea