Az lenne a problémám, hogy sokszor kellemetlen személyként élem meg magam más emberek társaságában. Ez belső konfliktus magammal, hiszen nem másokkal van bajom mert ilyennek vagy olyannak látnak, de nem is magammal van bajom, hiszen tudom hogy nem vagyok olyan amilyennek érzem magam, de az érzéssel mégsem tudok mit kezdeni. Változhat is a képem magamról, pozitív vagy negatív irányba, ha pl. több időt töltök valakivel, vagy jobban megismerem stb., de attól tartok ez mindenképp abnormális hogy így élem meg, hiszen sokszor indokolatlanul alakulnak ki magamról képek. Tehát nem attól hogy valaki agresszív volt velem, vagy lekezelő stb. hanem a saját vízióim játszanak velem. Mitől lehet és mit lehet kezdeni ezzel? Mi határozza meg hogy milyennek érzi magát az ember?
Valószínűleg nem létezik olyan egészséges egyén aki mindig egyformának érzi magát, akár hol, akár kivel/kikkel van. De én mégis jobban érezném magam ha képes lennék erre, mert rosszul viselem ezt amit csinálok magammal, (ill. amit az elmém csinál velem..) pl. van aki mellett teljesen egésznek érzem magam, valahogy rendezettnek, önmagamnak, ura vagyok a helyzetemnek, s úgy érzem ez lenne az egészséges állapotom, valakinél meg egyfajta bizonytalan, rendezetlen érzés keletkezik, kellemetlenül alakul a magamról alkotott kép, irreális oda nem illő képzetek keletkeznek.., S meg is maradnak, jóval az után is hogy már hazajöttem, más emberek vesznek körül.. Ez nem önbizalomhiány és nincsenek beilleszkedési problémáim sem. Van erre tipp mit kéne tenni?