Szerző Téma: áttét, metasztázis  (Olvasták 2896 alkalommal)

0 felhasználó és 1 vendég van ebben a témában

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
áttét, metasztázis
« Dátum: 2011. Február 11. - 22:10:28 »
A hagyományos áttét mítosz, miszerint "rosszindulatú" sejtek elvándorolnak a testben más részekre, és ott letelepedve galibát okoznak - egyszerűen nem igaz, mindössze egy feltételezés, melyet Hamer doktor előtt nem cáfolt meg senki.
Hamer doktor beigazolta, hogy egymás után elszenvedett több biológiai konfliktus több megbetegedést is beindíthat.

Valaki elmegy például, hogy kapjon egy viszketés elleni krémet az aranyerére. Ha véletlenül megijesztik, hogy "az rosszindulatú végbél-karcinóma, vagyis elrákosodás" belenyilallik, hogy akkor nemsokára meg fog halni, és félti az életét. Ameddig ez a halálfélelmi rettegés tart, nőni fog a tüdő-körgóc, a tüdőalveola-adenokarcinóma. De mivel a GNM-et orvosi egyetemeken nem tanítják, nem tudják, hogy a tüdődaganathoz, halálfélelmi konfliktus kell... azt látják csak, hogy sok rákos embernek ez a "következő" rákja. Így lett az ektodermális végbéllaphám-gyulladásból entodermális tüdőrák, és így kapta a tüdőrák "a leggyakoribb áttét" címkét. Ha emberünkbe nem a halálfélelem nyilallott volna bele, hanem a munkaképtelenség miatti nélkülözés, éhezés, akkor máj-áttétje lett volna...

Kísérletileg igazolt tény, hogy ha a vegetatív bekábelezést az agy és a szerv között elvágják, akkor a szerv működése (szövettáplálás-vezérlése) egyfajta egyensúlyi állapotba kapcsol, és nem alakul ki rajta többé elváltozás.
Ez többek között azt igazolja, hogy minden ún. megbetegedés (elváltozás) vezérlése az agyból történik!
Ha a hagyományos áttét feltételezés igaz volna, az azt jelentené, hogy a gonosz elvetemült gyilkos rákos sejtek olyan intelligensek, hogy útközben még a csíralemez származásukat is megváltoztatják... Ami fizikailag képtelenség.

Megnyugtatásképpen, alig van ember a Földön, akinek ne lenne éppen valamilyen kisebb nagyobb elváltozása éppen.
Ezen felül, testünk telis tele van régi elváltozások nyomaival, sebhelyeivel, amit a GNM ismerete nélkül könnyen félre lehet diagnosztizálni. Akinél egyszerre több elváltozást is diagnosztizáltak egyidejűleg, gyakran kap "áttétes" címkét.
Mielőtt az ember teljesen feleslegesen pánikba esik, higgadtan és alaposan tájékozódnia kell, van-e mitől tartania...

Azt ne feledjük csak, hogy az Anyatermészet évmilliók óta alkalmazza ezeket a biológiai különprogramokat.

Feri

  • ***
  • *
  • Hozzászólások: 48
Re:áttét, metasztázis
« Válasz #1 Dátum: 2011. November 19. - 20:36:31 »
Sziasztok,
a kovetkezo dolgon jar az eszem a metasztazisokkal kapcsolatban.  Az uj medicina tukreben ahany rak annyi konfliktus...  Ami erdekelne az az, hogy mi alapjan alapitja meg az orvos  hogy valami primer, mas meg szekundaris daganat, azaz annak a konkret primer daganatnak az attetje? En ugy tudom hogy  konkret biokemiai vegyuletek alapjan probaljak ezt  kibogozni. Alitolag a hisztologiai szempontbol sokszor a szekundaris daganaton belul talalnak olyan sejteket amelyek a primerbol szarmaznak...  Az hogy ez nem tukrozi a masodik termeszettorvenyt meg ugy ahogy elfogadom, de hogy pld. rakos maj sejtek lehetnek  a hasnyalmirigyen az eleg erdekes feltetelezes..... Errol mit gondoltok?   A regi forumon volt rola szo.... Eltudjatok kepzelni azt, hogy ha egy szerv elvaltozast szenved  el (pld vekonybel M.U. fazisban van es nem eleg jo a  tapanyag felszivodas), akkor mivel  pld. nincs eleg jodbevitel (felszivodas) a pajzsmirigy  burjanzasba kezd, mivel kuzdeni kell neki tobblet szovet altal a hianyzo jod ert? Valahol ez nekem logikus. Az hogy minden szervnek megvan a konfliktusa es az elvaltozasi mehanizmusa egy dolog, de a szervek egy osszefuggo  lancat  kepeznek a testben, nincs maj  nyelocso nelkul, vagy lab, kez nelkul stb.... tehat muszaly hogy legyen valamilyen  szervkozti befolyas... Zaroszokent: a rosszindulat es a joindulat  a raknal csak a sejtmitozsgyorsasaga donti el, vagy talan van mas is amit az orvos figyelembe vesz, ha ezt vagy azt a  cimket valasztja megnevezeskent?

koszi

Feri

Vadvirág

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 1582
Re:áttét, metasztázis
« Válasz #2 Dátum: 2011. November 25. - 02:56:30 »
Ami erdekelne az az, hogy mi alapjan alapitja meg az orvos  hogy valami primer, mas meg szekundaris daganat, azaz annak a konkret primer daganatnak az attetje?

Feri, ezzel kapcsolatban nincsenek teljes körű információim, így lehet, hogy csak részben tudok Neked válaszolni.

Ha az érintettet kétszer is kivizsgálták, és az első vizsgálaton csak a májdaganatot diagnosztizálták, a másikon pedig már mindkettőt, akkor is a májdaganatot fogják primernek tekinteni, mivel korábban még csak az az egy elváltozása volt az érintettnek.

Különféle mérőszámaik vannak az akadémikusoknak a rák előrehaladottságának megállapítására (ami valójában az idő és a konfliktus intenzitás függvénye). Az előrehaladottabb rákos elváltozást fogják primer daganatnak tekinteni, ami nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az volt az első elváltozás. Egy időben későbbi, ám jóval intenzívebben megélt konfliktus hatására nagyobb kiterjedésű, jóval előrehaladottabbnak tűnő elváltozás jöhet létre - akkor elképzelhető, hogy azt tekintik majd primer daganatnak.

Ha találnak a szervezetben (vérben, nyirokrendszerben) kóválygó ráksejteket (pl. mert egy májdaganat elbontás alatt áll és éppen kiürül a szervezetből), valamint az illetőnél máj- és vékonybél rákot diagnosztizálnak, akkor a májdaganatot fogják primer daganatnak tekinteni. Az már nekik mellékes, hogy ezek a "kóválygó" sejtek nem élő és szaporodó ráksejtek, hanem éppen elbontás alatt állnak.

Még nem figyelte meg senki "real time", hogy egy ilyen sejt rátűződne egy másik típusú szövetre és ott vad burjánzásnak indulna. Még az akadémikusok is elismerik, hogy konkrétan ilyet nem láttak (abban a pillanatban, amikor úgy kellett volna történnie).

Egyébként, véradásnál nem ellenőrzik, hogy a levett vérben vannak-e rákos sejtek. Hogy is van ez az áttét-mítosz? ???
Lehet, hogy mindenkinek van legalább egy elbontás alatt álló daganata, és akkor az egész véradás történet megfőne...?
Vagy a riogatással ellentétben mégsincs jelentősége annak, hogy (elbontás alatt álló) rákos sejtek kerülhetnek a véráramba?

Alitolag a hisztologiai szempontbol sokszor a szekundaris daganaton belul talalnak olyan sejteket amelyek a primerbol szarmaznak... Az hogy ez nem tukrozi a masodik termeszettorvenyt meg ugy ahogy elfogadom, de hogy pld. rakos maj sejtek lehetnek  a hasnyalmirigyen az eleg erdekes feltetelezes..... Errol mit gondoltok?

Valóban érdekes feltételezés, ahogy Te is írod. Az én problémám ezzel az, amit kiemeltem az írásodban: állítólag.
Állítólag a vér is steril, aztán kiderült (lásd: Enderlein féle vércsepp-analízis, sötét látóteres mikroszkóppal), hogy nem az.

Sokszor még a modern képalkotó berendezések sem kielégítő pontosságak.

Például, a májvezeték helyreállítási ödémát gyakran diagnosztizálják máj adenokarcinómának, holott semmi köze a mirigyszövethez (hivatalosan májvezetékből kiinduló máj adenokarninóma az orvosi diagnózisokban). Bízhatunk a diagnózisok helytállóságában?

Sajnos, nagyon sok a téves diagnózis, ezért érdemes több, egymástól független kivizsgáláson is részt venni.

Ne felejtsük el továbbá a DNS roncsoló sugárzások hatásait. Ezekre nem terjed ki az Új Medicina, azonban az emberi DNS-t módosíthatják. Elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen sugárzással meg lehet bolondítani az "áttétes" sejtszaporulatok DNS-ét is...

Rákos elváltozások kezelésénél gyakori a sugárterápia. Ennek a DNS-módosító hatásait is érdemes lehet figyelembe venni.

Eltudjatok kepzelni azt, hogy ha egy szerv elvaltozast szenved  el (pld vekonybel M.U. fazisban van es nem eleg jo a  tapanyag felszivodas), akkor mivel  pld. nincs eleg jodbevitel (felszivodas) a pajzsmirigy  burjanzasba kezd, mivel kuzdeni kell neki tobblet szovet altal a hianyzo jod ert?

Nem tartom valószínűnek, mivel a pajzsmirigy biológiai funkciója nem a jód felszívása, hanem tiroxin hormon termelése
(a konfliktus, az elváltozás pedig az adott szerv biológiai funkciójának egyenes következménye).

A tápanyagok felszívása a belek feladata. Valószínűbbnek tartom, hogy sejtszaporulat nélküli, elégtelen vagy nem optimális pajzsmirigy működést, a tiroxin hormon egyensúlyának felborulását okozhatja a jódhiány, mint élettani következményt.
Mekkora falatvesztési konfliktus kell ehhez? A vékonybél 8 méter hosszú. Ha 20-40 cm érintett elváltozásban, az is csak a 2,5-5%-a.

Nincs biológiai értelme a több pajzsmirigy szövetnek, mert nem kell több tiroxint termelni, mint a vékonybél MU szakasza előtt.
A pajzsmirigy sejtszaporulatához az kell, hogy az érintett sietségi falatkonfliktust szenvedjen el, ami lehet valós vagy vélt.

Az hogy minden szervnek megvan a konfliktusa es az elvaltozasi mehanizmusa egy dolog, de a szervek egy osszefuggo  lancat  kepeznek a testben, nincs maj  nyelocso nelkul, vagy lab, kez nelkul stb.... tehat muszaly hogy legyen valamilyen  szervkozti befolyas...

Ez így van, de én azon a véleményen vagyok, hogy a befolyás az adott szerv biológiai funkcióján keresztül nyilvánul meg.

Zaroszokent: a rosszindulat es a joindulat  a raknal csak a sejtmitozsgyorsasaga donti el, vagy talan van mas is amit az orvos figyelembe vesz, ha ezt vagy azt a  cimket valasztja megnevezeskent?

Ez a döntő. Azonban, ha "áttétek" jelennek meg, átminősíthetik rosszindulatú elváltozásnak azt is, amit korábban még jóindulatúnak diagnosztizáltak. Arra is láttam példát, hogy amit az egyik orvos jóindulatúnak diagnosztizált, a másik rosszindulatúnak. Üdv, Virág