Szerző Téma: GNM az állatgyógyászatban  (Olvasták 2718 alkalommal)

0 felhasználó és 1 vendég van ebben a témában

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
GNM az állatgyógyászatban
« Dátum: 2011. Március 16. - 21:45:42 »
Kedves Állatorvoslással foglalkozó újmedicinások! Ide várjuk a beszámolókat!

Zizz

  • *
  • Hozzászólások: 2
Re:GNM az állatgyógyászatban
« Válasz #1 Dátum: 2012. Július 27. - 10:57:42 »
Kedves Roberto!

Ugyan én nem állatorvos vagyok, de energiagyógyászattal és sok más egyéb alternatív gyógymóddal foglalkozom már évek óta. Elsősorban lovakat kezelek, (az ő anatómiájukat ismerem alaposabban) de az utóbbi időben jó pár komoly "beteg" kutyus is akadt a vendégeim között!
A egyik kutyus történetét mesélném el, mert ő volt az első, akit "biologikus" szemmel közelítettem meg, és alaposan kikérdeztem a gazdit.

A gazdi, nevezzük Zsuzsának, Karácsony előtt elvesztette nagyon szeretett kutyusát, aki egy mérgezés áldozata lett. Zsuzsa teljesen padlóra került érzelmileg. A párja, hogy enyhítse kedvese fájdalmát az ünnepekre vásárolt Zsuzsának egy ugyanolyan fajta kiskutyát, történetesen egy vizslát :)

Zsuzsa teljesen összezavarodott ettől. Még nem heverte ki az előző kutya elvesztését és nem volt felkészülve egy újabb kutyus fogadására.

Ezt a kiskutya azonban nem tudta, és rendes kölyök módjára rosszalkodott a lakásban, ezzel is erősítve Zsuzsában azt,hogy ez a kiskutya nem kívánatos... Elkerült a kutya a szülőkhöz, de rövid időn belül vissza.

Zsuzsa elmesélése szerint nem szerette a kiskutyát, idegesítette, nem foglalkozott vele. Szerencsére a gyermekei nem így éreztek.
Ők szívesen foglalkoztak a kiskutyával.

Nagyon lassan kezdtek közel kerülni egymáshoz a kutyussal, mikor is 2,5 éves korában a kutyánál leukémiát diagnosztizáltak.

Itt megváltozott minden. Zsuzsa és a kutya elválaszthatatlanok lettek, végigcsináltak egy (borzasztó sokba kerülő) kemoterápiát, és jelenleg kapcsolatuk mondhatni idilli!

Hozzám azért fordultak, mert ismét beduzzadtak a nyirokcsomói a kutyusnak (most 5 éves) amire az orvos ránézésre is egyértelműen azt mondta, hogy kiújult a betegség, újabb kemók kellenek, rosszabbodás esetén eutanázia is szóba jöhet.

Zsuzsa azonban ebbe már belefáradt, mindent megad a kutyának, ami a jól létéhez szükséges (megfelelő táplálék, vitaminok, kiegészítők, sok foglalkozás, figyelem, séták), de a hagyományos orvosi utat már nem választja.

A kiújulással kapcsolatban (ha ez egyáltalán az?) még nem látok tisztán, főként azért sem,mert itt már nem történt semmilyen vizsgálat, csak "ránézésre" diagnosztizálták. Kérdés még előttem az is, hogy milyen hatással van a kutyára az,hogy 2,5 éves kora óta aggódnak érte és a legrosszabbtól tartanak? (értek ezalatt egy negatív programozást)
A kutya most jó kedvű, egyre többet mozog, várja a sétákat.
Ha lesz további fejlemény,megírom.

Én nagyon kezdőnek érzem magam az új medicina terén, így nem is tudom olyan szépen megfogalmazni a felfedezésem a kutya önbecsülés-letörése (én nem vagyok elég jó- konfliktusa ) és a leukémia közti összefüggésében, de remélem a hozzáértőknek egy érdekes példával szolgáltam.

(Több ilyen megfigyelésem is van már,csak még nem tudom nektek "biologikusan" megfogalmazni. Tanulok továbbra is szorgalmasan, és szívesen leírom majd nektek.)

Üdv:
Zita


Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Re:GNM az állatgyógyászatban
« Válasz #2 Dátum: 2012. Augusztus 09. - 02:01:57 »
Kedves Zita! Lenyűgöző.

Köszönjük előre is. Olyan jó látni, hogy a humángyógyászaton kívül az állatgyógyászatban is hogy kiszélesíti a látóteret az új medicina...

A legutóbbi nyirokcsomó elváltozással kapcsolatban egyetértek. Precíz, pontos igényes diagnózis nélkül találgathatunk...

Nem is tudtam, hogy a kutyáknak is van kemoterápia.... bár prognózis DETTO ugyanaz, mint az embereknél. Pedig kutyából nem lesz szalonna. ;)

Akárhogyis, a kutyus (és a ló is) ráhangolódik a gazdájára, partnernek, élettársnak, szövetségesnek tekinti.

Képes olyan szinten ráhangolódni, hogy (akárcsak a gyermekeknél!) a gazdival (szülővel) párhuzamosan és egyszerre megéli azt ami annak lelkében lezajlik.

És sajnos képesek olyan durva elváltozásokat produkálni, mint a gazdájuk.

A jellemző mégis az (az a nagyobb számú eset), hogy a gazda nincsen tekintettel és tapintattal a jószágára, lelkileg a szerencsétlent meggyötri, és az egyedül (önmagában) szenved el konfliktusokat.

Nyirokcsomó? Miért ne? Csoda, hogy túlélte a kemót, csodálkozunk, hogy "a szennyvíztisztítója" megsínylette? Vajon csak az?
De lehet környéki gyulladás miatt is, vagy netán hátráltatva volt abban, hogy valakivel együttlegyen, valahova lemenjen, lejárjon, sétálni,
lehet, hogy elmaradoztak séták, és hiányzott neki, azért élt meg "nem tudok menni" hátráltatottsági önértékelés letörést, ami a végtagok tövében lévő nyirokcsomón okoz elváltozást. Ha csak egy két nyirokcsomóról beszélünk, akkor csökken a kemómérgezéses szövődmény esélye.

Zizz

  • *
  • Hozzászólások: 2
Re:GNM az állatgyógyászatban
« Válasz #3 Dátum: 2012. Augusztus 09. - 08:41:16 »
Kedves Roberto!

Köszönöm a választ! A többi esetet is leírom majd, ha már ennyire világos lesz számomra!
A séta pedig telitalálat! (idáig még nem jutottam el gondolatban) Valóban a séták elmaradtak,mivel "a kutya nem jelzett" ,hogy menni szeretne. (nem ment a pórázhoz naponta) Ettől eltekintve azonban igénye biztos lett volna rá!
Még egyszer köszönöm a választ!

Szép Napot! Üdv
Zita