Szerző Téma: Lélek, psziché, vagy szellem?  (Olvasták 775 alkalommal)

0 felhasználó és 1 vendég van ebben a témában

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Lélek, psziché, vagy szellem?
« Dátum: 2016. Január 29. - 19:47:22 »
Felmerült kérdések e témában: Mi a különbség a lélek és a szellem között?

Roberto miért "csak" lélekről írsz a szerv atlaszban, hol van a psziché?

Tegyük ezt tisztába a biológiai összefüggések jobb megértése céljából.

Psziché, lélek, szellem (a gépezetben), Létező, Megfigyelő, Teremtő, Lény, Létezőség (minden tudatos és nem tudatos létezési síkjával) - sokféleképpen nevezhetjük.

Elváltozástan (biologika, új medicina) szempontjából ezalatt mi "csak" Egyet értünk: a mi "nem-fizikai" (mégis lényeges alkotó-)részünket, ami lát, hall, gondolkodik, ért, érez, él, és aminek érzelmei, élményei, érzelmi kilengései lehetnek. "A lény, aki e sorok olvasásával is tájékozottabbá, ezáltal egyre bölcsebbé és gazdagabbá válik".

A nem fizikai részt persze tovább lehet "boncolgatni", elemezni, részletezni, de szigorúan elváltozástan szempontjából ennek nincs jelentősége.

Más szempontból persze van, és izgalmas téma, de hogy a biológiai (a fizikai!) folyamatokat megértsük ennyi elegendő.

Spirituálisan általában a Test, a Lélek, és a Szellem hármasságáról szoktak beszélni.

Így is lehet nézni, ezért ha egy-szerűen azt mondjuk, a "nem-fizikai" részünk, akkor már megértik az emberek, miről van szó. Üdv, Rob

gaborovics

  • *
  • Hozzászólások: 1
Re:Lélek, psziché, vagy szellem?
« Válasz #1 Dátum: 2016. Május 03. - 14:19:57 »
Érdekes, mert a szellemiség gondolja "mondja", hogy van lelkem, agyam, kezem, lábam, szervem.
A szerv nem "mondja", tudja, hogy valahova tartozik és a programozás szerint nyilvánul meg.
A lelki megfogalmazásoknál is előjön a kívülálló beavatkozás, mint felsőbb erő, gondolat. De ez már nem fizikai, a jelenlegi fizikai értelmezéseink szerint, mégis egy nagyobb hatáskörrel rendelkező megnyilvánulást feltételez, aminek része.
A szellem is elismeri a nagyobb hatáskörű létezési formát, de azt a megnyilvánuló "lényt" -Teremtő, Isten, Teremtés, stb. - lehetőségeit elismerve, magán kívülálló-nak gondolja.