Szerző Téma: Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?  (Olvasták 17927 alkalommal)

0 felhasználó és 1 vendég van ebben a témában

Admin

  • Globális moderátor
  • ***
  • Hozzászólások: 1998
Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Dátum: 2011. Március 22. - 23:17:15 »
A régi fórumról: Helló! Most készülök Indiába. Elvileg kellene oltás hepatitis ellen, de én nem készülök éhenhalni, így nem kéne féltenem a májam. Sőt az inidiai kaját szeretem is. Mit tegyek? Oltatni, vagy nem oltatni? Esetleg homeopátia? Logikus a rendszer,de nem vagyok teljesen biztos egyes részleteiben, ami a fertőzéseket illeti. Kéne szedne malária ellen is valamit! Kéne? Hogyan közelítsük meg a kérdést? Köszönöm a mihamarabbi választ! András

Admin

  • Globális moderátor
  • ***
  • Hozzászólások: 1998
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #1 Dátum: 2011. Március 22. - 23:17:53 »
...

Admin

  • Globális moderátor
  • ***
  • Hozzászólások: 1998
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #2 Dátum: 2011. Március 22. - 23:17:59 »
Esettörténetek a témában:
   - "fertőző" májvezeték-gyulladás - írta: Roberto
ellenőrizte: m819d

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #3 Dátum: 2011. Március 22. - 23:19:11 »
Az Új Orvostudomány egyértelműen bebizonyította, ahhoz, hogy egy megbetegedés kialakuljon, törvényszerűen el kell szenvedni egy konkrét feltételeknek megfelelő konfliktust.

Konfliktus nélkül tehát nincs elváltozás (betegség). Innen is látszik, hogy a védőoltás teljességgel értelmetlen, hiszen nem küszöböli ki a konfliktust, és nem óv meg a gyógyulási tünetektől.

Itt bizonyára felhördülnek a védőoltásban hívők. Tessenek csak nyugodtan. Attól, hogy valamiről "azt hisszük, hogy úgy van" attól még nem biztos, hogy úgy van. A (hit)vallást meg ne keverjük össze a tudománnyal...

Ezen a ponton ajánlanék egy nagyon jó könyvet, MINDENKINEK, akit érdekelnek a védőoltások, és nem csak a szponzorált kereskedelmi érdekeltségű infopropagandára kíváncsiak.

Neil Z. Miller: Védőoltások /kérdések és kételyek/  http://www.ketezeregy.hu/oltas/index.html

Ez a könyv az oltásokkal kapcsolatos kérdések és kételyek tisztázásának szándékával született. A szerző rendkívül világos és tárgyilagos módon írja le az oltások veszélyeit és az oltásokba vetett vakhitünk megalapozatlanságát, több mint 900, szaklapokban és hivatalos közleményekben megjelent forrást idézve.

Egy szakorvos cikke: http://www.ketezeregy.hu/oltas/cikkek.html

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #4 Dátum: 2011. Március 22. - 23:21:18 »
Hogyan működik egy Hepatitis a gyakorlatban, az Új Orvostudomány tükrében?

Hepatitis tüneteket az tünetközpontú orvostudomány simán csak "májgyulladás"-nak nevezi, ami valójában, pontosabban májvezeték-gyulladás! NEM MINDEGY! Nézzük a májvezeték képét a szerv atlaszból: 5.2.11.

Látható, hogy ahhoz, hogy egy májvezeték-gyulladás kialakuljon, el kell szenvedni egy identitás- vagy birtokbosszúsági konfliktust. (Az sem mellékes, hogy nem lehet bárkinek "véletlenül" ilyen.)
Amit korábban (az összefüggések ismeretének hiányában tévesen) hepatitis-vírusfertőzésnek tartottak nem más, mint a konfliktusra kialakuló májvezeték-fekélyesedés helyreállítási, gyógyulási szakasza. Hamer doktor azt is felfedezte, hogy a vírusok állítják helyre az ektodermális szöveteket a konfliktusmegoldás utáni szakaszban. A vírusokra tehát elengedhetetlenül szükségünk van az optimális gyógyuláshoz. Persze ha "megfeledkezünk" a gyulladásos szakaszt megelőző fekélyesedésről, ELKERÜLHETETLENÜL téves következtetésre jutunk: úgy tűnik, mintha a vírusok okoznák a kellemetlen májgörcsökkel, esetleg májvezeték-elzáródással járó tüneteket. Ma már tudjuk 100%-os bizonyossággal, hogy ezek nem kórokozók, hanem szimbionták (velünk kölcsönösen előnyös együttműködésben lévő mikroorganizmusok).

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #5 Dátum: 2011. Március 22. - 23:21:59 »
ESETTÖRTÉNET:

Egyik kedves ismerősöm (44 éves férfi - nevezzük Lajosnak) egyedül élt a lányával. Találkozott egy aranyos hölggyel, aki szintén egyedül élt a huszonéves fiával. A hölgy a fiával odaköltözött hozzájuk. Innen indult a probléma. Nem a párkapcsolatban volt a baj, nem abból fakadt a DHS hanem a huszonéves fiú viselkedése volt a "birtokbosszúsági konfliktus". A fiatalember ugyanis meglehetősen trehány, rendetlen, és abban a hitben élt, az anyja azért van, hogy kiszolgálja. Még a poharat se mosta el maga után. Sikerült neki Lajost rendszeresen felbosszantani. Alaphelyzetben ez határozott fellépéssel rendezni lehetett volna (nem lett volna dhs). A hölgy azonban - aki szinte mindent eltűrt - "egyetlen gyermekének" - nem volt hajlandó rendre utasítani, sőt, a fickót kezdte lelkileg zsarolni, "ha én kellek neked, akkor fogadd el őt is". Lajos szerette a nőt, de sose gondolta volna, hogy "a párkapcsolatért cserébe" el kell tűrnie egy pimasz, trehány, gondatlan, és nemtörődöm ingyenélő túlkoros tinédzser kiskirályságát. A konfliktus másfél évig nem került tartós megoldásra. Lajos időnként "lejött a konfliktusról" megjelent a rendszeres fejfájás és a májgörcsök. De mivel a májvezeték fekélyeket nem tudták diagnosztizálni, megoldásként beérte a fejfájáscsillapítóval, továbbra sem derült ki egyre súlyosbodó májvezeték elváltozása. (halmozódott a konfliktustömeg) Minden ami otthon volt a lakásban, emlékeztette a bosszúságára. A lakás volt a "sín".

Egyszer csak Lajos befizetett egy kéthetes utazásra, komplett "mediterrán körút". Elmondása szerint már alig várta, hogy elutazzon - hogy ne is lássa a "kiskirályt". Felvette az összes előírt oltást. Belázasodott, és olyan "beteg lett", "véletlenül" hogy az egész nyaralás veszélybe került. Négy nap múlva lement a láza, idővel jobban lett. Útnak indultak. Másnap ismét belázasodott, de most már kegyetlen fejfájás és májgörcsök is kínozták. Az érzés ismerős volt, így nem esett kétségbe, "nehogy már a májgörcs tönkretegye a jólmegérdemelt nyaralást!..." Három nap múlva már annyira görcsölt, mintha hasbaszúrták volna. Olaszországban kórházba került, ahol májgyulladást, májvezeték-elzáródást és hepatomegaliát (máj megnagyobbodást) diagnosztizáltak nála. Mivel tünetei nem enyhültek és pokoli kínokat élt át, nem engedték ki a kórházból, hanem további kivizsgálásokat eszközöltek. Kiderült a rémség: "fertőző májgyulladás"! Lőttek a nyaralásnak, miután teletunkolták a "szokásos antibiotikumokkal" hazaküldték őket. Mi történt itt?

Az elutazással lejött a konfliktusról, hátrahagyott mindent, ami a konfliktusra emlékeztette. Belépett a gyógyulási szakaszba. Megjelentek rajta a meleg, gyógyulási szakasz tünetei. És jött, elkerülhetetlenül, a májvezeték különprogram epikrízise, a májgörcsökkel, májvezeték duzzanat miatti elzáródással, és természetesen a Hepatitis vírusokat is kimutatták!

És ez csak egy eset a sok közül. Nekem beszámoltak már bélgyulladásról, hasmenésről, kiütésekről, stb.
MINDEN ESETBEN MEGTALÁLTUK (az elutazást megelőzően aktív) tünetekhez tartozó konfliktust.

Számomra már teljesen nyilvánvaló, hogy amit "idegen országokban összeszedett fertőzésként" emlegetnek nem más, mint itthon elszenvedett konfliktusok, külföldön bekövetkező epileptoid krízise. És ezeknek semmi köze az oltásokhoz. Az oltások ellenére MINDEN ESETBEN lezajlottak ezek a folyamatok.

Roberto

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 942
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #6 Dátum: 2011. Március 23. - 00:22:40 »
Az oltások értelmességének és hasznosságának tévhite egy roppant jövedelmező hiedelem.
Orvos-klinikai értelemben pedig kész téboly: megfertőzlek, nehogy megfertőződj. Na szép. Ez aztán prevenció...


Mi volna az oltások értelme?
"Legyengített kórokozókat a szervezetbe juttatni, és azzal serkenteni az ellenanyag-termelést, hogy ha bekövetkezik a valódi "fertőzés" akkor a testünk felkészült legyen."


Lássuk csak sorjában.

1. Legyengített kórokozók bejuttatása...
"Legyengített kórokozók". Tehát pont a megbetegedésnél megtalálható mikroorganizmusokat fecskendezik belénk. Nehogy önállóan beszerezzük... Mesterséges fertőzés. Azon a ponton, hogy "mesterségesen bejuttatják" természetellenes dolog történik. Tulajdonképpen az immunrendszer megerőszakolása! Az elsődleges védelmi vonal (a bőr) átszúrása, ellenőrizhetetlen vegyületek véráramba juttatása. Az hogy mit juttatnak be, kész rejtély, ma már tudjuk, hogy higanytól a majomvírusokon át a nyomkövető mikrochipekig állítólag van minden az oltóanyagokban.

2. Serkenteni az ellenanyagtermelést...
Serkentjük akkor, amikor valójában nincs rá szükség? Kész csoda, hogy túléljük az oltásokat! Az anyatermészet intelligenciája, a testünk bravúrja, és a mai kor szégyene, az orvostudomány tudatlan embertelenségének, és üzleti kegyetlenkedésének ékes bizonyítéka. Arra vágunk fel, hogy tudjuk agitálni, ingerelni a szervezetünket? Az agitálás, ingerlés, hol van az immunizáláshoz? Semmi köze hozzá! Ha már mindenáron immunizálni akarunk, akkor kezdjük az elején a dolgot. Elváltozásokat azzal lehet "kiküszöbölni" ha nem szenvedünk el konfliktusokat. Mikor nem szenvedünk el konfliktusokat? Ha nem terrorizáljuk egymást, és mindenki mindenkit békénhagy.

3. Megelőzés...
Tegyük fel, hogy van egy gyermeked, akit nagyon szeretsz. Nagyon félted, és attól tartasz, nehogy nagy sokkot szenvedjen el, ha összeverekszik majd az iskolában a barátaival. Mert láttál vagy hallottál olyat. Ezért az egyik este "játszásiból" elpüfölöd egy "kicsit". Mintha igazi lenne. Vagy még jobban. Hogy "ne legyen neki olyan rossz, ha majd a való életben bekövetkezik egyszer". Talán. Hogy ne érje váratlanul a sokk... Ami nem is olyan... Bár azt is lehetne monani... Hadd szokja, nem? Én ezt sokszor hallottam "felnőttek" szájából... Kicsit leegyszerűsítve és tragi-komizálva az oltás hatásmechanizmusát...
Különben miért nem alkalmazzák felnőtteken a "bénulás-elleni" oltást? Ha nincs miért nem fejlesztették tovább a gyerekekét? Ezt sose értettem. És szándékosan nem írtam az oltások üzleti, és népességszabályozási oldaláról. Arról lehet máshol olvasni. Itt az oltásokkal kapcsolatos tapasztalatokat, magánvéleményeket vitassuk meg.

Vadvirág

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 1582
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #7 Dátum: 2011. Március 23. - 01:18:17 »
Amikor megismerkedtem a GNM-mel, nagyon kíváncsi voltam rá, miért van az, hogy egyes embereknél az oltás hatására éppen az a megbetegedés alakul ki "mellékhatásként", ami ellen az oltást adják, másoknál viszont nem tapasztalunk ilyet? Az orvosok a védőoltások létjogosultságát azzal "igazolják", hogy a szervezetünk ellenanyagot termel a legyengített mikroorganizmusok ellen.

Abból indultam ki, hogy a természetben minden harmóniára és egyensúlyra törekszik, vagyis, semmi sem felesleges. Az ember az egyetlen olyan élőlény, amelyik hisz benne, hogy a békéhez háborún keresztül vezet az út. Háború a mikroorganizmusokkal...

1.) ALAPESET - NORMÁL ÉBK LEFUTÁS
Ha az ember érintett egy értelmes biológiai különprogramban, a szervezetünk (a természettörvények szerint) alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Ha úgy érezzük, hogy valamit nem tudunk megemészteni, beindul a gyomorsejtek szaporítása, ezáltal válunk képessé az emészthetetlen falat mielőbbi feldolgozására. Amikor a biológiai konfliktus feloldásra kerül, már nem érezzük úgy, hogy bármi emészthetetlen volna számunkra, a plusz sejtszaporulat feleslegessé válik, a mikroorganizmusok elbontják... majd a különprogram végén a mikroorganizmusok válnak feleslegessé (már nem kell több szövetet elbontani), ezért a szervezetünk többek között ellenanyag segítségével szabadul meg az immár feleslegessé vált mikroorganizmusoktól.

2.) OLTÁS - ÉBK ÉRINTETTSÉGGEL
Ha az ember védőoltással legyengített mikroorganizmusokat kap és éppen fut egy vonatkozó különprogramja megoldás utáni szakaszban (vagy éppen az oltástól kapcsol át, mert megnyugszik, hogy nem fenyegeti többé a rettegett influenza), akkor a legyengített mikroorganizmusok munkához látnak és elvégzik a szükséges helyreállítást. Ez megmagyarázza, hogy miért is betegszenek meg néhányan a védőoltástól, abban, ami ellen az oltást kapták. Amikor kifut a különprogram, a szervezetünk ellenanyagokat termel a mikroorganizmusok elpusztítására, mivel a különprogram kifutása után nincs rájuk többé szükség.

Van jelentősége, hogy a mikroorganizmus legyengített vagy életerős? Meglátásom szerint nincs.

3.) OLTÁS - ÉBK ÉRINTETTSÉG NÉLKÜL
Ha az ember védőoltással legyengített mikroorganizmusokat kap és nincs futó különprogramja, normotóniában van, akkor a mikroorganizmusok, amiket a szervezetbe juttattunk, fölöslegesek. Hiszen nincs is mit helyreállítani! Ha pedig fölöslegesek, logikus, hogy a szervezetünk ellenanyagot fog termelni ellenük! Ez az a jelenség, amivel a védőoltásokra való reagálásunkat magyarázzák (többek között). Az anyatermészet részéről ez is, mint minden eddigi, ez is egy teljesen biologikus megoldás!

Van jelentősége, hogy a mikroorganizmus legyengített vagy életerős? Meglátásom szerint nincs.

Akarva-akaratlanul, felmerül bennem a kérdés, hogy a fenti, biologikus folyamatok ismeretében van-e értelme oltani?

Ennél is érdekesebb kérdés, hogy vajon átnevelhető-e, kondícionálható-e az ember immunrendszere? Ha sokszor kapunk védőoltást, különösen kisgyermek korban úgy, hogy a 3.) eset áll fenn, vajon ezzel nem arra "idomítjuk-e" a szervezetünket, hogy minden esetben szabaduljon meg bizonyos mikroorganizmusoktól, akkor is, amikor azokra esetleg szükség lenne?

Ha a mikroorganizmusok nem állnak rendelkezésre egy különprogram megoldás utáni szakaszában, elképzelhető, hogy a gyógyulás nem a biológiailag optimális módon megy végbe. Tegyünk különbséget egészség és tünetmentesség között!

Ha elszenvedünk egy halálfélelmi konfliktust, amely a tüdősejtek szaporulatát indítja be, majd ez a konfliktusunk megoldódik, a megoldás utáni szakaszban TBC tüneteket kell tapasztalnunk. Ha azonban nincs a szervezetünkben mikroorganizmus, mert tegyük fel, korábban kimérgeztük, nincs, ami elbontsa a sejtszaporulatot, így az betokozódik, és bár nem okoz problémát, ott marad.

TBC tünetmentesek lettünk? Nekem úgy tűnik, hogy igen. :)

Egészségesek vagyunk? Hááát... egy betokozódott daganattal... nem is tudom. Én nem lennék elégedett. ???

Arra mindenesetre alkalmas egy ilyen, biológiailag nem optimális lefutás következtében betokozódott daganat, hogy későbbi szűréseken "jóindulatú" rákkal riogassák az embereket. Ha ennek hatására az érintett halálfélelmi konfliktust szenved el, és beindul a tüdősejtek szaporítása, akkor pedig immár "rosszindulatú" rákkal állunk szemben... és még "szerencse", hogy időben észrevették.

Néha nagyon mélyre visz a nyúl ürege, pedig semmi egyébről nincs szó, csak biologikus megközelítéssel gondolkodunk el dolgokon.

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #8 Dátum: 2011. Március 23. - 12:44:57 »
Hadd legyek egy kicsit az ördög ügyvédje!

 Nem minden oltás visz be mikroorganizmust. Én többször végig gondoltam (szakmámból adódóan ;)) az oltásokat. A diphteria és a tetanusz nem úgy okoz betegséget, hogy elterjed a szervezetben, hanem mérgezést okoz a toxinjával, amit termel. Az oltás ezt a méreganyagot köti le. Úgy gondolom, ez a mérgezések közé tartozik. Az oltás tehát nem a mikoorganizmust öli meg, viszont megakadályozza, hogy a mérgező anyagok károsítsák a sebtől jóval távolabb levő szerveket.

Mit gondoltok?

Egyébként az oltásokról még:
Idézet
Szinte már krimibe illő az a gondolat, hogy ez nem egyszerű figyelmetlenség a hatóságok részéről, hanem előre megtervezett gyilkossági kampány. Ha ezt én állítanám, most mindenki elkattintana innen és a józan eszében bízva soha vissza sem jönne a Natúr Hírek oldalaira. De hadd keserítsem el. Ez nem az én gondolatom, hanem a védőoltás üzletbe dollármilliókat invesztáló Bill Gates megoldása a túlnépesedés problémájára. Egy előadásában a következőt mondta:

"A világon jelenleg 6,8 milliárd ember él ... várhatóan eléri a 9 milliárdot. Amennyiben jó munkát végzünk a védőoltások, az egészségbiztosítás és a reproduktív szolgáltatások terén, ezt talán 10-15 százalékkal tudjuk csökkenteni. " Ez 1 milliárd ember!

Aki megnézi az előadásról készült felvételt, láthatja, hogy nem elszólásról vagy tévedésről van szó. A Microsoft elnöke, aki nem utolsó sorban az egyik legnagyobb egészségügyi befektető, a védőoltásokban a népesedés megállítását látja.

http://www.naturhirek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=470&Itemid=291

Dr. Herczeg Andrea

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 254
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #9 Dátum: 2011. Március 24. - 21:52:24 »
Minden mikroroganizmus az életre törekszik, ha megfeleő feltételek vannak akkor szaporodik. SZimbioózisban kölcsönös segítségnyújtásban élünk velük, annyi életteret enged  a szervezetünk nekik amennyire szükségvan. Ha baleset sérülés következtében olyan helyekre kerül be baktérium ahol normálisan nem lenne jelen, de a körülmények alkalmasak a szaporodásra akkor azt fogja tenni: élni fog, és közben termelhet olyan anaygokat ami valóban mérgező: pl tetanusz toxinok, botulinus toxinok. Ilyenkor indoklt a beavatkozás de ez mérgezés kategória nem GNM törvények. Andrea

jucus66

  • *
  • *
  • Hozzászólások: 10
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #10 Dátum: 2011. Március 25. - 08:22:50 »
Saját tapasztolatomat szeretném megosztani veletek!  Én most jöttem vissza Indiából,   és természetesen semmilyen védőoltást és orvosságot nem adattam be.   Nincs is semmi bajom,  viszont azok a társaim akik kisebb vagyonért legalább 6 féle oltást és gyógyszert kaptak, végig betegek voltak kint.  Érdekesség, hogy az ilyenkor kötelező hasmenés is valahogy elkerült engem  , annak ellenére, hogy csapvizet ittunk,  de a többiek nem voltak ilyen szerencsések.  Ők napokig rohangáltak a wc és a szoba között.   Szerintem még az is fontos, hogy agyban se aggódjon az ember,  el tudja engedni azt a sok belénk táplált dezinformációt amiket gyerekkorunk óta hallunk a médiából.

Adriana

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 23
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #11 Dátum: 2011. Március 30. - 00:00:47 »
Kedves Rozbi!

Nagyon kíváncsivá tettél, hogy a diphteria és a tetanusz oltások hatóanyaga hogyan köti le a mikroorganizmusok által termelt toxinokat. Tudnál erről bővebben írni? Mi kerül az oltóanyaggal szervezetbe és hogyan fejti ki a hatását?

Válaszodat előre is köszönöm.

Üdvözlettel,
Adriana

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #12 Dátum: 2011. Április 02. - 00:17:57 »
Idézet
Diphteria (torokgyík):
Kórokozója a Corynebacterium diphteriae méreganyagot (toxint) termelő variánsa. A betegséget a baktérium toxinja okozza, a toxint nem termelő Corynebacterium diphteriae torokgyíkot sem okoz. A toxin hatására a felső légutak (orr, garat, gége, légcső) nyálka-hártyáján ún. álhártyás lepedékkel járó gyulladás alakul ki. Az álhártya a felső légutak belső üregét (lumenét) mechanikusan szűkíti, súlyos esetekben el is zárja, ezáltal a beteg fulladását okozza. A diphteria-toxin károsítja a szívizmot és a perifériás idegrendszert; mely utóbbi lágyszájpad-bénulásban, izomgyengeségben nyilvánul meg.

Idézet
Pertussis (szamárköhögés)
Kórokozója a Bordetella pertussis. A baktérium toxinja a légutak köhögésért felelős receptoraiban fejti ki a hatását, jellegzetes, rohamokban jelentkező köhögést idézve elő. A rohamok száma a napi 30-40-et is elérheti. A köhögési rohamok között a beteg általános állapota jó. A betegség hosszú lefolyású, hetekig, sőt hónapokig is eltarthat.

Idézet
Tetanus (merevgörcs)
Kórokozója a Clostridium tetani, mely anaerob (oxigén hiányában élő és szaporodó) baktérium. Egyes állatok bélflórájának része, az állati ürülékkel kerül a talajra, ahol sokáig életképes marad. Sérülés esetén, ha a seb földdel szennyeződik, a baktérium a sérült, rosszul szellőző szövetekben elszaporodik, és az általa termelt toxin a nyirok- és a véráram útján az egész szervezetet elárasztja. A toxin a központi idegrendszer mozgató neuronjait (idegsejtjeit) tartja állandó izgalmi állapotban, ill. az ideg és az izom közötti ingerületet átvivő anyag lebontását gátolja; az eredmény az izmok állandó görcsös állapota.
Speciális formája ennek a betegségnek az újszülöttkori tetanusz. Ilyenkor az újszülött szülés közben fertőződik, ha betegség alakul ki, lefolyása súlyos.

A kórokozókkal szembeni immunitás, azaz védettség a specifikus immunválasz működésének, elsősorban a memóriasejtek aktiválásának az eredménye. (ezek a méreg ellen antitesteket termelnek)
Aktív immunitás a mikroorganizmusokkal vagy azok termékével történt kontaktus után jön létre, így a fertőző betegségek leküzdése után is.

Toxoidot, azaz inaktivált exotoxint tartalmazó oltóanyagok, mint a diphteria és a tetanus elleni oltóanyagok:

A diphteria elleni komponens a diphteria-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (toxoid) tartalmazza.
A védőoltás a tetanusz-toxinnak a betegség kiváltására nem képes, átalakított formáját (anatoxin, toxoid) tartalmazza.


Nagyjából ennyi, amit az orvostudomány erről a mechanizmusról tud.


http://www.scribd.com/doc/50011485/Buzas-Edit-Rajnavolgyi-Eva-Erdei-Anna-Fust-Gyorgy-Mandi-Yvette-Sarmay-Gabriella-Szekeres-Julia-Falus-Andras-Immunologia
http://www.elender.hu/~oltinfo/betdpt.htm

Adriana

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 23
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #13 Dátum: 2011. Április 03. - 17:32:46 »
Kedves Rozbi!

Köszönöm, hogy részletesen kifejtetted az akadémikus megközelítést.

Számomra az jött le, hogy a toxoid tartalmú védőoltások mechanizmusa nagyon hasonló azokhoz, amelyek legyengített mikroorganizmust tartalmaznak. "Megmérgezünk, nehogy megmérgeződj."

Amikor gyerekkoromban rozsdás szögbe léptem, a baleset után kaptam tetanusz oltást. Ha egyébként is toxinok kerülhettek a vérbe, mi értelme volt ezen felül még toxoidokat is bejuttatni?

Van ennek bármi értelme? Megelőzésképpen megmérgezni magamat, ha pedig valós mérgezés áll fenn, tenni rá egy lapáttal? Még jó, hogy túléltem. ;D

Üdvözlettel,
Adriana

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #14 Dátum: 2011. Április 03. - 20:49:20 »
Kedves Adriana!

Nem vagyok igazán a védőoltások híve, a régebbiek tudják, ismernek eléggé ;)

Ettől függetlenül: amikor egy sebbe piszok kerül feltehetően kevés mikroorganizmus van benne. (tehát még csak nagyon kevés toxin termelődhet -vagyis van egy adott időintervallum, amikor egyáltalán be lehet adni az oltást) Bizonyos körülmények között elszaporodhatnak ( és itt lép be a GNM-be a mérgezettség lehetősége, ugyanis ha eleve mérgezettebb- lehasználtabb- egy szervezet, annál inkább kontrollálhatatlan a mikroorganizmusok elszaporodása)
Ebben az esetben vagy valóban szükség lehet antibiotikumra (ezt még Hamer is így tartja) vagy ilyen toxintermelő mikróba esetén, ha gyorsan megismertetik az immunrendszerrel a mérget, képes lesz védekezni ellene. Az oltás nem tartalmaz annyi méreganyagot, hogy megmérgeződj, de az immunrendszered képes lesz hamar felismerni és védekezni. Nem a bacikat mérgezed ki, lekötöd a toxinjukat.

A gyengített kórokozós oltás esetén vagy szüksége van a szervezetnek a vírustól származó információra (akkor beteg is lesz az oltástól: ez az oltási reakció), vagy egyszerűen szemétnek tekinti a szervezet és kidolgozza magából ( de ebben az esetben később elkaphatja a betegséget-ezért dolgozták ki a folyamatos revakcinációt ;) - persze ez némi pénzt is hoz a konyhára ;D)

Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy oltáshívő vagyok, de bizonyos oltások számomra kérdést jelentenek, szerintem érdemes átgondolni, nehogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntsük!

Adriana

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 23
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #15 Dátum: 2011. Április 03. - 23:36:29 »
Kedves Rozbi!

Köszönöm a gyors választ, hogy segítesz a tájékozódásban.

Azt írod, hogy bizonyos körülmények között elszaporodhatnak a mikroorganizmusok. Mik azok a bizonyos körülmények?

Úgy tudom, hogy a kimerült test a lelkiállapotra is rossz hatással van, ezért a lélek fogékonyabb a biológiai konfliktusokra. Minél több a mikroorganizmus és minél aktívabbak, annál hevesebben jelentkeznek a tünetek is. Ez viszont azt jelenti, hogy nagyon intenzív volt a konfliktus, nem azt, hogy a szervezet elveszíti a kontrollt a mikroorganizmusok felett.

Mitől szaporodnának el kontrollálatlanul a mikroorganizmusok? Én csak nagyon súlyos állapotú betegeknél tartom elképzelhetőnek, akik olyan sok elváltozásban érintettek, hogy a szervezetüknek már nincs kapacitása kontrollálni a mikroorganizmusokat. Ilyen súlyos, életveszélyes esetekben viszont még a toxoidok csekély mérgező hatása is végzetes lehet, nem?

Azt írod, nem a mikroorganizmusokat mérgezik ki az oltással, hanem a toxinokat kötik le. Értem, de ettől még a mikroorganizmusok tovább szaporodnak és egyre több lekötendő méreganyagot termelnek. ???

Szerintem az anyatermészetnek jól bevált módszere van rá, hogy a mérgezést megelőzze: ezért nyalogatják, tisztogatják az állatok a sebeiket. Akkor lehet baj, ha a sebbe folyamatosan szennyeződés kerül, és nem tud tisztulni.

Abban igazad van, hogy fontos a védőoltásokat alaposan átgondolni. Ezért is kérdezek ennyit.

Egyébként szerintem a torokgyíknak és a szamárköhögésnek is biológiai konfliktus áll a hátterében, a mérgezés már csak egy különösen intenzív konfliktus helyreállítási szakaszának kísérőtünete. Azért tértem ki a merevgörcsre, mert a mikroorganizmusok szervezetbe jutása ebben az esetben balesethez köthető.

Üdv és minden jót,
Adriana

Sexty János

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 88
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #16 Dátum: 2011. Április 04. - 01:41:32 »
         Kedves Adriana!

         Tetszenek a hozzászólásaid, szinte mondhatnám "könyörtelenül" alkalmazod a GNM-et.
               
Idézet
Úgy tudom, hogy a kimerült test a lelkiállapotra is rossz hatással van, ezért a lélek fogékonyabb a biológiai konfliktusokra.

         Ezt a megjegyzést és az ezt követő két mondatot különösen nagyra értékelem, mert már jóideje a "bögyömben" vannak az olyan beszédek, amik a lelki vonatkozásokat mellőzve az immunrendszert okolják, ha úgymond nem tud ellenállni egy "betegség" kialakulásának. Az immunrendszer létének feltételezése egyébként burkolt formája a fertőzések létének, a megmagyarázhatatlan szervi elváltozások elismerésének vonatkozásában. Egy ideje az a meggyőződésem, hogy immunrendszer, mint szervek, vagy rendszerek csoportja nem is létezik!.  Ugyanolyan kitalálmány, mint az autoimmun betegségek! Megfelelően misztikus fogalom egy átlagember számára, kiváló eszköz, arra, hogy riogatni lehessen vele.

         A fenti, idézett megfogalmazásod segített nekem abban, hogy az immunrendszerrel kapcsolatosan régóta tervezett interpellációmat (válaszra váró ellenvetés) sikerüljön végre formába öntenem. Mert az immunrendszer nem létező, kitalált volta már régóta meggyőződésem, de azért nem hozakodtam elő vele, mert nem tudtam megfogalmazni, hogy akkor tulajdonképpen mi is a valóság a misztikus megnevezés mögött.

         Az iménti idézett mondatod azt jelenti számomra, hogy mélyen fogékony vagy a betegségek lelki "dimenziója" iránt, azonban szerintem szószerinti értelemben véve kis kiigazításra szorul ez a mondat.

        A "lélek fogékonysága a biológiai konfliktusokra", mint ahogy írod, az egy képzavar. A lélek ugyanis nem elszenvedi a konfliktusokat, hanem a lélek kezeli, értelmezi az adott konfliktus-szituációt, vagy nem kezeli, vagyis nem tudja értelmezni, attól függően, hogy mennyire tapasztalt, mennyire fejlett. A lelki eredetűséggel kapcsolatban sokan mondják helytelenül, hogy "beteg a lelke", hogy megbetegedett a lelke valakinek. Pedig a lélek, ez a megfoghatatlan szellemi erő, szellemi tapasztalatgyűjtemény, intelligencia-fokmérő tudáshalmaz nem tud megbetegedni, csak háttérbe tud szorulni a nem elég magas szintje miatt, amikor az adattárában nincs tapasztalati, vagy kikombinálható információ az adott konfliktus-szituáció kezelésére. És ekkor lép működésbe az ősi beprogramozás, az anyatermészet legutolsó adu-kártyalapja a "mégiscsak" túlélés érdekében.

        Ha magas kort egészségben megért embert látok, mindíg az intelligens, fejlett lelke miatt vált ki bennem tiszteletet, hiába, hogy nem is ismerem. S ha középkorú ostoba embert látok, akkor magamban nem jósolok neki hosszú életet.

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #17 Dátum: 2011. Április 04. - 21:56:45 »
Kedves Adriana!

Nagyon örülök, hogy számomra is jobban megfogalmazhatóvá teszel bizonyos kérdéseket és válaszokat.

Úgy gondolom, az anyatermészet a biológiai különprogramokat egy teljesen tiszta környezetre alkotta. Jelenleg a környezetünk sokmindennek elmondható, de tisztának éppen nem. Naponta rengeteg méreganyag kerül a szervezetünkbe, ami bizony komoly megterhelést jelent. Nem kimerül, mert az egy kifáradást jelentene, hanem lemerül. Jóval kevesebb a pszichikai és egyéb energiánk. Tehát általában az emberek nagy része (nem mindenki, tisztelet a kivételnek) jókora környezeti szennyeződés áldozata. Mivel a mérgezés és a lelki konfliktus egyszerre van jelen, a biológiai különprogik is sokkal problémásabban zajlanak. Enyhébb konfliktus is okozhat mélyebb tüneteket. Nem biztos, hogy jó az embert és a jelenlegi környezetét külön szemlélni.

Az tény, hogy mióta a diphteria ellen oltunk, nincs torokgyík. Persze van más, de messze nem olyan súlyos tünetekkel járó MU szakasz, mint a Corynebakterium diphteriae esetén. Lehet azt mondani, hogy nem jó az oltás, lehet azt mondani, hogy biztos azért, mert jobbak a körülmények, de akit oltottak, az akkor sem kapott el torokgyíkot, amikor több hasonló is előfordult a környezetében (pedig megijedhetett tőle, elég ijesztő tud lenni ;))

A tetanusz esetében nem az okozza a gondot, ami a felületen van, hanem, ami a mélyben. Ugyanis ezek anaerob mikroorganizmusok, oxygénhiányban tudnak csak megélni. Ezt még az állatok sem tudják a sebeikből kinyalogatni! Általában mélyen szúrt, vagy állati ürülékkel nagyon szennyezett sebekben tud megmaradni. És csak a toxinja okoz panaszt. Én már láttam ilyet, olyan, mint egy sztrichnin mérgezés. Látványos.

Az immunrendszer pedig létezik. Nem biztos, hogy valóban az a szerepe, amit az egészségügy tart róla. Inkább szervező és eltakarító szerepe van. Viszont valóban vannak memória sejtek, amik képesek ellenanyagot termelni és mindig annyit, amennyire szükség van, mivel ez egy fantasztikusan jól szabályozott rendszer. Egyébként minden átvészelt MU szakasz után is keletkeznek memóriasejtek (mindenfajta oltás nélkül), ezért még egy influenzavírus sem lehet kétszer MU szakasz rendbetevő ;) (de mivel influenzavírusból tengernyi fajta van, sokszor lehet valaki influenzás ;))
Vagyis, ha több sejt termeli a toxint, több antitest is termelődik egészen addig, amíg az immunrendszer egyéb részei pl. natural killer sejtek el nem takarítják a bacikat magukat.

Fantasztikusnak tartom a GNM-et és mindent ebben a rendszerben próbálok nézni ami betegség, de az ember csak a környezetével együtt létezik és annak a hatását is jó figyelembe venni a folyamatoknál.

Szeretettel Rozbi

Adriana

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 23
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #18 Dátum: 2011. Április 06. - 01:50:35 »
Kedves János!

Köszönöm az elismerést és a jogos kiigazítást. A lélek valóban nem szenved, erre nem árt időről időre emlékezni. :)

Egyetértek a lélekről írt gondolatmeneteddel, amely túlmutat az Új Medicinán és egyben újabb, érdekes kérdéseket vet fel.

Üdv és minden jót,
Adriana

Adriana

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 23
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #19 Dátum: 2011. Április 06. - 02:55:22 »
Kedves Rozbi!

Környezeti hatások: Azzal egyetértek, hogy a mostani környezetünk természetellenes anyagokkal szennyezett. A szervezetünk kapacitásának egy része éppen ezeknek a környezeti hatásoknak a semlegesítésére van lekötve.

Na de az a megoldás, ha a leterhelt, kimerült szervezetbe kívülről további méreganyagokat, toxoidokat juttatok be?

Az ok megszüntetése a természetellenes behatások felszámolása vagy csökkentése (lenne), a szervezet tehermentesítése és hatékonyságának növelése céljából, nem?

Torokgyík: Azt írod, hogy a beoltottak nem kaptak torokgyíkot. A megbetegedések viszont csak egy kétszakaszú különprogram részeként értelmezhetőek.

Lehet, hogy a megoldás utáni szakaszban nem jelentkeznek szervi helyreállítási tünetek és azok "mellékhatásai". A különprogram viszont lelki és agyi szinten tovább zajlik. Torokgyík ide vagy oda, egy szuperintenzív konfliktus megoldása után vese gyűjtőcsatorna szindrómával a hirtelen felduzzadó agyi ödémába is bele lehet halni.

A torokgyík statisztikák javulnak, az elhalálozást meg majd ráfogják valami másra.

A védőoltás tehát nem szünteti meg a kiváltó okot: az elváltozást beindító biológiai konfliktust. Az ellen nem véd.

A megoldás utáni szakasz szervi tüneteit pedig még véletlenül se azonosítsuk a teljes (kétszakaszú, háromszintű) folyamattal. Az csak az egyik szakasz a kettőből és csak az egyik szint a háromból!

Tetanusz: Ha egyébként is termelnek toxinokat az elszaporodó mikroorganizmusok, mi szükség rá, hogy ezen felül még toxoidokat juttassak a szervezetembe? Ezt még mindig nem értem. ??? Azokról az esetekről beszélek, amikor a baleset után adják az oltást.

Szerintem a szövetek helyreállítását baleset, sérülés esetén is végezhetik mikroorganizmusok. Minél súlyosabb a sérülés, annál több mikroorganizmus vesz részt a helyreállításban és annál több toxin termelődik. A mikroorganizmusok ilyenkor is szimbionták, csak nem konfliktus intenzitásról van szó, hanem baleset intenzitásról. Szerintem...

Nagyon meredek ötlet? A 4. természettörvény is meredek volt, amikor napvilágot látott. Sokaknak még most is az.

Ahogy egy hosszantartó, intenzív konfliktus megoldásakor súlyos szervi tünetek jelentkeznek, egy súlyos sérülés helyreállításakor is.

Létezik csúnya testi tünetekkel járó tetanusz mérgezés, de nem ez az általános. Szerintem a legtöbb tetanusz mérgezés olyan enyhe lefolyású, hogy észre sem vesszük. Ki tudja, hányszor estünk már át rajta? Ráadásul a tudtunkon kívül.

Hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni a baleseteket és a mérgezéseket, hogy nem érvényes rájuk az Új Medicina.

De mi a helyzet a következménykonfliktusok vagy párhuzamosan futó konfliktusok balesetekre és mérgezésekre (oda-vissza) gyakorolt élettani hatásával? Ezekre ugyanis már érvényes. Nem mindig könnyű a tüneteket szétválasztani.

Honnan tudod, hogy a csúnya tetanusz mérgezés tünetek egy az egyben a sérülés számlájára írhatóak? Honnan tudod, hogy akinél ilyen súlyos szervi tünetek jelentkeznek, nem forgatta be magát a sérülés miatt elszenvedett következménykonfliktusokba, amelyek egyre intenzívebb szervi tünetekkel járnak a megoldás utáni szakaszban?

A sérülések helyreállítása is ödéma kíséretében zajlik, hasonlóan a különprogramok megoldás utáni szakaszához. A vese gyűjtőcsatorna szindróma ilyen esetekben is okozhat komoly szervi komplikációkat, nem csak különprogramokkal kombinálódva.

Immunrendszer: Érdekes, amit a memóriasejtekről írsz. Utánaolvasok és átgondolom. Köszönöm az ötletet.

Abban egyetértek, hogy az immunrendszer köztudatban elterjedt definícióját ideje az Új Medicina ismeretében átértékelni.

Köszönöm az agytornát, a türelmedet, a válaszaidat. Sokat tanulok a beszélgetésünkből.

Üdv és minden jót,
Adriana

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #20 Dátum: 2011. Április 06. - 09:01:21 »
Kedves Adriana!

Nagyon köszönöm az együttgondolkodást!

Hadd legyek még továbbra is az ördög ügyvédje ;)!

Idézet
A védőoltás tehát nem szünteti meg a kiváltó okot: az elváltozást beindító biológiai konfliktust. Az ellen nem véd.
Nem is gondolnám, hisz magam is erről írtam:
Idézet
Az tény, hogy mióta a diphteria ellen oltunk, nincs torokgyík. Persze van más, de messze nem olyan súlyos tünetekkel járó MU szakasz, mint a Corynebakterium diphteriae esetén.

Az első védőoltások azon a megfigyelésen alapultak, hogy aki pl. átesett az enyhébb fertőzést okozó állati tbc-n, annál nem tudott szerepet játszani a MU szakaszban az emberi mycobact. Ezzel nem azt mondom, hogy a konfliktus lett megoldva, hanem, hogy más mechanizmusú (az immunrendszer által adott helyzetben könnyebben kezelhető) mikroorganizmus vette át a szerepét. Az tény, hogy a bejuttatás módja akkoriban sokkal természetesebb volt, l. karcolás (fekete himlő)
Úgy gondolom, a diphteria esetén is így van. Nem hiszem, hogy azon múlna a diphteria fertőzés lehetősége, hogy jelen társadalmunkban nem zajlanak akkora konfliktusok. Szerintem a Jóisten több megoldási lehetőséget is teremtett és mi választhatjuk a kevésbé veszélyeset is. Főleg mivel a Corynebact  a normál szájflóránk része és csak akkor "okoz bajt", ha a toxintermelő variáns jut a torkunkba. Mivel 1941 óta a teljes lakosság átoltott, másfajta (viszont messze nem olyan halálos kimenetelű) mikróba játszik szerepet a gyógyulási fázisban. ( bár lehet, hogy azóta a normál kiválasztódás nem működik olyan jól és megmaradnak olyan egyedek, akik sokkal gyengébbek az átlagnál ;))

Idézet
Szerintem a szövetek helyreállítását baleset, sérülés esetén is végezhetik mikroorganizmusok
Igen, elképzelhető. De a seb akkor is meggyógyul, ha kifertőtleníted. Sőt, sokkal szebben, nem marad utána akkora heg. Az immunrendszer maga képes erre, ez is az egyik szerepe. A csontok törés utáni gyógyulásához sem kell mikróba. A szervezetben napi szinten folyamatosan zajlik lebontás és újjáépítés. Mikróbákat csak a különprogiknál vesz igénybe a szervezet.

"A tetanusz olyan sebfertőzés, melyet az ún. Clostridium tetani baktérium okozza. A kórokozó háziállatok, főleg a ló tápcsatornájában él, anélkül, hogy betegséget váltana ki. A környezetbe kikerülő spórás baktérium a hőnek, a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a napfénynek ellenáll, a talajban hosszú ideig fertőzőképes marad. A fertőzés mély, pl. szúrt sebeken, nyílt töréseken, állati harapások, tetoválás, füllyukasztás és idült fekélyek révén bejutó spórák következtében jön létre. Gyakran azonban már igen apró, szennyezett bőrsérülésen keresztül is bekövetkezhet. Nem megfelelő higiénés körülmények között levezetett szülés során, köldökzsinór átvágásakor az újszülött is fertőződhet. A hegszövetben maradt spórák késői megbetegedést is okozhatnak. A kórokozó emberről emberre nem terjed. A baktérium, mely az oxigénszegény környezetet kedveli az általa termelt méreganyagokon, toxinokon keresztül fejti ki súlyos hatását. A szervezetben kibocsátott méreganyagok erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást és heves izomgörcsöket váltanak ki. A tetanusz tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal, de akár 90 nap múlva is jelentkezhetnek. Kezdetben betegségérzés, fej-nyakfájás, fény- és hangérzékenység lép fel. Az izomgörcs ún. "leszálló" jellegű, azaz először az arc, fej és a nyak izmait érinti, majd tovaterjed a törzs, hát és a végtagok izmaira. Jellegzetes tünetek a torz fintor, a grimasz és a szájzár, az általános görcs következtében pedig a beteg teste megfeszül, szinte csak a fején és a sarkán támaszkodik. (akár egy sztrichninmérgezett) A betegség végső szakaszában akár jelentéktelen fény- és hangingerekre is durva görcsrohamok jelentkezhetnek, melyek sokszor izomszakadáshoz, csonttöréshez vezetnek. A gége- és légzőizmok görcse miatt a betegség legtöbbször végzetes kimenetelű, a halálozás 30-50 százalék. A betegség súlyosságát a szervezetbe jutott baktériumok száma, valamint a méreganyag mennyisége határozza meg. Átvészelése maradandó védettséget nem ad. "http://egeszseg.origo.hu/cikk/0535/343953/merevgorcs_1.htm A tetanusz fertőzés mindig így zajlik. Nincs olyan, hogy először mondjuk a kézen, mert ott volt a sérülés, vagy a lábon, mert nem tudok továbblépni. Akárhol is volt a sérülés, mindig a fejen kezdődik a merevgörcs és halad lefelé.
Vannak csak az emberi és vannak csak az állati különprogiknál "használatos" mikróbák. Ha állatnál segítő mikróba jut az emberi szervezetbe, az nem természetes folyamat, mérgezésnek tekintendő. Amikor a seb megfertőződik, 1-1 mikróba kerül be. Ha a szervezet előtte már találkozott hasonló toxinnal, amit ezek termelnek, elég emlékeztetni rá, rögtön elkezdi az antitestek termelését és a(még kevés!) méreganyag lekötését. Ez a tetanusz oltás. 1941 óta ezt is mindenki megkapta. Ha valaki nem kapott még oltást, az a toxinnal együtt ellenanyagot is kap. Ez az ellenanyag természetesen csak az aktív toxint köti le. Az oltásban levő inaktív, viszont az ellenanyagtermelést kiváltó hatása megmarad.

A környezet szerepe pedig külön "megér egy misét".

Sok szeretettel: Rozbi

ropcsike

  • *
  • Hozzászólások: 3
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #21 Dátum: 2011. Április 07. - 16:42:52 »
További jó tippet adnék, a védőoltásokkal kapcsolatos szemezgetéshez: http://nebancs.hu/

ropcsike

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #22 Dátum: 2011. Április 07. - 21:05:06 »
Kedves Röpcsike!

Ha megnézed, ez az oldal is azt mondja a DPT oltás nem lenne baj, csak későbbi időpontban kellene adni.
Idézet
Így védettség kialakítható lenne akkor is, amikor a gyermek immunrendszere már egy természetes érésen keresztülment, valamint az idegrendszerének háborítatlan működését a kifejlett vér-agy gát már képes a vérbe kerülő káros anyagokkal szemben biztosítani.
Én ezzel teljesen egyetértek!

A többi oltást én sem adnám be!

Szeretettel Rozbi

ropcsike

  • *
  • Hozzászólások: 3
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #23 Dátum: 2011. Április 08. - 15:23:57 »
Kedves Rozbi!

Ugyanakkor, meg kell említeni, hogy a vakcinában lévő Alumínium-hidroxidnak, valamint a poliszorbát 80-nak semmi keresnivalója sem lenne benne. Az aluminium nem természetes anyag, s amíg az ember nem találta fel az elektrolízist, addig nem is létezett.
A szervezet pedig, ugye csak a természetben előforduló. s azokkal találkozó anyagok ellen tud megfelelő védekezőmechanizmust kifejleszteni.
A poliszorbát 80-ról pedig mint ártalmatlan vegyület, az orvosi farmakológia azt írja, hogy
-rákkeltő
-nemzőképtelenséget okozó
-kinyitja az agy-ér gátat. (ezért is használják kemoterápiánál)

Az orvosok azt is tanulják, hogy a csecsemő immunrendszere 1-2 éves korára éri el a számára megfelelő minimális érettséget, s ezt az fejlődést nem szabad megbolygatni.  Erre, szúrt allergénnel nyúlnak bele a normális fejlődésbe!

Na, akkor ennyit a DPT-ről.

Üdv:  Röpcsike


Adriana

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 23
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #24 Dátum: 2011. Április 08. - 17:09:52 »
Kedves Rozbi!

Jó látni, hogy egyre több információ gyűlik össze a védőoltásokról.

TBC: Azt írod, hogy akik állati eredetű TBC-t tartalmazó védőoltást kaptak az első védőoltások kikísérletezésekor, azoknál később nem tapasztaltak emberi TBC aktivitást a megoldás utáni szakaszban.

Úgy tudom, hogy a TBC védőoltás a két világháború, de inkább a második után terjedt el. Lehet, hogy a háború miatti halálfélelmi konfliktus megoldása okozta a korábban tapasztalt súlyosabb tüneteket? Lehet, hogy később azért nem voltak súlyos TBC-s esetek, mert az emberek megnyugodtak, hogy vége a háborúnak?

Tetanusz: Köszönöm, hogy leírtad a tetanusz mérgezés és a merevgörcs lefutását. Figyelmetlen voltam, mert egy kalap alá vettem a seb regenerálódási tüneteit és a mérgezés tüneteket. Ezért elnézésedet kérem.

Azt írod, hogy mikroorganizmusokat csak a különprogramok megoldás utáni szakaszában vesz igénybe a szervezet. A baleseti sérülések helyreállításában tehát nem vesznek részt mikroorganizmusok? Ezt mivel igazolja a modern orvostudomány? Vagy ez a magyarázat a mikroorganizmusok rosszindulatát feltételezve lett eleve elvetve?

Szerintem a baleset miatt is el lehet szenvedni olyan helyi következménykonfliktust, ami komplikációkat okozhat a seb gyógyulásában. A megoldás utáni szakaszban ott már lehetnek aktívak a mikroorganizmusok. Lehet, hogy az "elfertőződés" valójában csak egy következménykonfliktus megoldás utáni szakasza?

Ellenanyag: Köszönöm a pontosítást, hogy ellenanyag is található az oltásban. Számomra ez eddig nem volt világos.

Környezeti hatások: Ennek új témát kellene nyitni, mert túl sokrétű ismereteket ölel fel ahhoz, hogy itt beszéljünk róla. Én csak arra utaltam a hozzászólásommal, hogy nem feltétlenül a védőoltás a megoldás a környezet hatásainak enyhítésére.

Üdv és minden jót,
Adriana

Vadvirág

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 1582
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #25 Dátum: 2011. Április 10. - 03:45:33 »
Adriana, Rozbi, az érdeklődésre való tekintettel nyitottunk egy külön témát a mérgezéseknek, ITT elérhetitek.

Azt, hogy egy elváltozás biológiai konfliktus vagy mérgezés eredménye, ma már viszonylag könnyen el lehet dönteni. Ha a kiváltó ok a biológiai konfliktus, akkor ennek nyoma kell, hogy legyen az agyban, a lelki vetület pedig kikérdezhető az érintettől. Nem valószínű, hogy ezt a kérdést a fórum keretei között ellenőrizni tudnánk, az érveket viszont köszönöm mindkettőtöknek. Üdv, Vadvirág

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #26 Dátum: 2011. Április 10. - 23:53:10 »
Kedves Röpcsike!

A jelenlegi vakcinában aluminium vegyület nincs. Ezenkívül pont azt írtam, egyetértek azzal, hogy minél később történjen az oltás, nem csecsemőkorban.

Kedves Adriana!

Nem értek egyet a TBC elleni oltással. Viszont nem az oltás elterjedéséről írtam, csak a megfigyelésekről, ami ezeket megelőzte.

A sebgyógyulásban nem vesznek részt mikroorganizmusok. Ezt már régen végigfigyelték elektronmikroszkóposan. Lehet gyulladásos egy sebzés (feltehetőleg, amihez valamilyen konfliktus is társul), mindenesetre sokkal nagyobb heggel gyógyul, mint gyulladás nélkül. (valószínűleg ez egyfajta plusz megerősítése a seb körüli kötőszövetnek) De ezt soha nem Clostridium tetani okozza. Általában ilyenkor Streptococcusokkal vagy Staphylococcusokkal találkozunk (ezek játszanak szerepet az u.n. vérmérgezésben is)

Ismét elmondom, hogy nem vagyok védőoltás-hívő. Az összes többi oltásnak nem látom értelmét, nemcsak a GNM, de az információs háttér szempontjából sem. Az oltások nagyrésze csak szemét, de van kifejezetten informatikailag káros oltás is. És nem feltétlen a benne levő adalékanyagok miatt!

Szeretettel Rozbi

ropcsike

  • *
  • Hozzászólások: 3
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #27 Dátum: 2011. Április 12. - 13:52:41 »
Kedves Rozbi!

A Di-Per-Te jelenlegi oltóanyaga a Boostrix.
Tartalma:
2. Minőségi és mennyiségi összetétel

Egy adag (0,5 ml) tartalma:
Diphtheria toxoid1: legalább 2 nemzetközi egység (NE)
Tetanus toxoid1: legalább 20 nemzetközi egység (NE)
Bordetella pertussis antigének
Pertussis toxoid1: 8 mikrogramm
Filamentózus hemagglutinin1: 8 mikrogramm
Pertaktin1: 2,5 mikrogramm
Poliovírus (inaktivált)
1-es típus (Mahoney törzs)2: 40 D-antigén egység
2-es típus (MEF-1 törzs)2: 8 D-antigén egység
3-as típus (Saukett törzs)2: 32 D-antigén egység
1hidratált alumínium-hidroxidhoz (Al(OH)3): 0,3 milligramm Al
és alumínium-foszfáthoz (AlPO4) kötött: 0,2 milligramm Al

2 VERO sejtkultúrán előállított
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

Bocsika, de ezt nem Én találtam ki!

Üdvözlettel:  Röpcsike

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #28 Dátum: 2011. Április 13. - 12:17:48 »
Kedves Röpcsike!

A Boostrix a felnőtt DPT emlékeztető oltás (nem feltétlenül van rá szükség!). A gyerek alapoltás:

Mit tartalmaz az Infanrix-IPV-Hib por szuszpenziós injekcióhoz és szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben
Kombinált, diftéria, tetanusz, acelluláris pertusszisz (szamárköhögés), polio vírus és adszorbeált konjugált b-típusú Haemophilus influenzae szuszpenziós injekció
Hatóanyag:
Az elkészített szuszpenziós injekció minden egyes adagja (0,5 ml) tartalmaz:
Pertussis toxoid (PT) 25 mikrogramm
Filamentózus haemagglutinin 25 mikrogramm
Pertaktin 8 mikrogramm
Diphtheria toxoid e30 nemzetközi egység (NE)
Tetanus toxoid e40 nemzetközi egység (NE)
Inaktivált polio vírus 1-es típus 40 D-antigén egység
Inaktivált polio vírus 2-es típus 8 D-antigén egység
Inaktivált polio vírus 3-as típus 32 D-antigén egység
b-típusú Haemophilus influenzae poliszacharid 10 mikrogramm
tetanus toxoidhoz kovalensen kötött formában kb. 30 mikrogramm
Segédanyagok: laktóz, nátrium-klorid, Médium 199 (stabilizátor, mely aminosavakat, ásványi sókat, vitaminokat és egyéb összetevőket tartalmaz), injekcióhoz való víz.
Nyomokban neomicint, polimixint, poliszorbát 80-at és formaldehidet is tartalmaz.
Milyen az Infanrix-IPV-Hib szuszpenziós injekció külleme és mit tartalmaz a csomagolás
Szuszpenzió előretöltött fecskendőben + Hib összetevő por injekciós üvegben
0,5 ml szuszpenzió előretöltött fecskendőben (tűvel vagy tű nélkül)+ por injekciós üvegben (I. típus), dugóval (klórbutil).
Kiszerelések: 1x, tűvel vagy tű nélkül.

Ezt sem én találtam ki. ;)

Szeretettel Rozbi

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #29 Dátum: 2011. Április 13. - 12:47:31 »
Egyébként, ha már az aluminiumnál tartunk:

Idézet
A hagyományos izzadásgátló dezodorok szintetikusan előállított alumínium összetevőket, mint az aluminum-chlorhydrate vagy aluminum-zicarnium tartalmaznak (Al2(OH)5Cl, Al2(OH)4Cl2), amelyek megakadályozzák a pórusok légzését. A veszély ebben az, hogy a mérgek nem tudnak eltávozni, mivel a pórusok el vannak tömítve.

Feltételezhető, hogy a méreganyagok felhalmozódása a hosszútávon használt izzadás gátlóknak köszönhető, mely állítólag összefüggésben van a növekvő mellrák megbetegedésekkel. Mi természetesen nem állíthatjuk, hogy az izzadás gátlók mellrákot okoznak, ám egyre több bizonyíték érhető el, amely logikus összefüggéseket mutat a mérgek felgyülemlése és a rák és más nyugati típusú betegségek kialakulása között.

http://zoldsziget.startuzlet.hu/cms/dezodorok_-_aluminium_-_mellrak_mindenkinek_tudnia_kell.html

Az oltások mennyisége 0,25-0,5 ml.

Az aluminium egyébként önmagában mikro nyomelem a szervezetben.
Idézet
Az alumínium 50-150 mg mennyiségben fordul elő az emberi szervezetben, bár megjegyzendő, hogy idős szervezetben magasabb érték. Az Al felvétel 5-35 mg/nap. Az Al a gyomor-és béltraktusban kevésbé szívódik fel, a bélsárral távozik. A vizelet 0,1 mg/nap mennyiséget ürít.

Az alumínium toxikus voltára a hatástani bizonyítékok nem egyértelműek. Kétségtelen, hogy az Alzheimer kór egyik jellemző klinikai tünete az agy alumínium koncentrációjának jelentős emelkedése. Megnyugtató tény azonban az, hogy a felszívódott alumínium sók a vér-agy gáton keresztül nem jutnak be az agyba. Egyre inkább az Alzheimer kór kialakulásáért genetikai tényezőket és bizonyos szabad gyökös reakciókat tesznek felelőssé( ;)), az agyi alumínium koncentráció emelkedése viszont nem ok, hanem következmény. A dohányosok szervezetében magasabb alumínium koncentráció mutatható ki.

http://www.etrendestaplalekkiegeszitok.com/az-aluminium-szerepe-a-szervezetben.php

Ez a saját hozzászólásom egy másik fórumon: (elég sokat nyomoztam utána ;))

Idézet
Találtam valami érdekeset. A Thiomersalról van szó.Talán aki járatos a kémiában meg tudja magyarázni. http://www.reanallabor.hu/downloads/uploads/msds/hu/2071001.PDF
Idézem:Összeférhetetlenség:
Erős oxidálószerek, erős savak, erős bázisok, redukálószerek, alumínium. Fény hatására elszíneződhet
Azt hiszem az adjuváns aluminium phosphat gél. Vajon mi van az oldatban,amit beadunk????

Akkor lehet problémás az aluminium, ha pl. tiomersallal (etil-higany) van együtt pl. Fluval P.

Admin

  • Globális moderátor
  • ***
  • Hozzászólások: 1998
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #30 Dátum: 2011. Április 17. - 00:26:08 »
Köszönöm, Rozbi! Nyitottam egy témát a nyomelemeknek, ha valakit mélységében érdekel a téma, ITT ki lehet bontani.

Dr. Herczeg Andrea

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 254
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #31 Dátum: 2011. Április 28. - 22:07:37 »
Elég terjedelmes lett az oltási téma. Arra gondoltam, hogy a gyógyszertan előadás utolsó napját külön megtartanám ennek a témája: szibiózisban velünk élő mikroorganizmusok részletesen- baktériumok, gombák, vírusok(?), antibiotikumok, védőoltások, kötelező oltási rendszer Magyarországon, egyéb (ajánlott!?) oltások, oltási károsodások, oltás kivezetés homeopátiás lehetőségek. Mit szóltok legyen ilyen? Andrea

Rozbi

  • **
  • *
  • Hozzászólások: 29
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #32 Dátum: 2011. Április 29. - 00:10:16 »
Szia Andrea!

Szívesen beszélgetnék ezekről a számomra is kérdéseket felvető témákról. Ezenkívül a nem emberi, hanem állati mikroorganizmusok is érdekelnének (paraziták, toxoplazma, toxocara,...)

akilegna

  • *
  • Hozzászólások: 1
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #33 Dátum: 2011. Október 06. - 08:31:07 »
Kedves Vadvirág!

Teljesen egyet értek a védőoltás mellett felvetett gondolataiddal, csak egy problémám van, a kisfiam épp most 5 hónapos, jelenleg 3 "védő"oltást kapott meg, de nem szeretném hogy többet kapjon. Szerinted ilyen esetben mit tehet egy szülő?
Nem akarok neki rosszat, egyértelmű, hogy senki nem akar betokozódott daganatot senkinek, semikor, mégis... van ez a kollektív tudat, és mint birkák, megyünk a nyáj után...

Vadvirág

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 1582
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #34 Dátum: 2011. Október 08. - 22:49:26 »
Akilegna, erre a kérdésre sajnos nem adhatok választ.

Viszont hallottam egy egyesületről, akik azon fáradoznak, hogy a kötelező védőoltás legyen válaszható: http://nebancs.hu
Biztos vagyok benne, hogy ők sokkal tájékozottabbak az oltások orvosi és jogi hátterével kapcsolatban, mint bármelyikünk.

Ha ebben a témában szeretnél tájékozódni, ezzel a forrással nekem eddig csak jó tapasztalataim vannak. Üdv, Vadvirág

borzy86

  • *
  • Hozzászólások: 3
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #35 Dátum: 2013. Július 04. - 14:43:38 »
Sziasztok!

A védőoltásokról szóló hozzászólásokat olvasva eszembe jutott egy védőoltással kapcsolatos gyerekkori emlékem és felmerült egy kérdésem is ezzel kapcsolatosan.
Ha jól emlékszem VI. osztályban vettem részt kampányoltáson, sajnos hirtelen nem emlékszem arra, hogy melyiket is kaptuk akkor (talán a diftéria, tetanusz és acellularis pertussis komponenst tartalmazó oltóanyaggal végzendő (dTap) emlékeztető oltást..). Először egy "próba-oltást" kaptunk, és akinek egy idő után (ha jól emlékszem, 1 nap) a szúrás helye kipirosodott kb. 1 cm átmérőjű kör alakban, az nem kaphatott oltást... Nos, én nem kaptam :-D  Ez minek volt betudható az új medicina értelmezésében? Valóban "emlékezett" a szervezetem az anyagra, ahogy a megnevezése is mondja: "emlékeztető oltás"? Ugyanis akkor ezzel magyarázta az asszisztenső a kipirosodott sebhelyem. Kezdő vagyok az újmedicina területén, de kétlem, hogy erről lenne szó.
Kiváncsi lennék a véleményetekre! Köszönöm!

Orlik Ilona

  • senior tag
  • ***
  • Hozzászólások: 53
Re:Védő oltás. Oltatni vagy nem oltatni?
« Válasz #36 Dátum: 2016. Augusztus 16. - 10:48:53 »
Ez egy régi bejegyzésed kedves Borzy86 ;-) de azóta lehet, hogy már tudsz rá válaszolni!
Üdv: Ica