A vegetatív idegrendszer irányítja a szervezeteben azt, amit akarattal befolyásolni nem tudunk, például szívműködés, légzés, bélmozgás. A vegetatív idegrendszernek az egyik része az ún. szimpatikus (stressz) idegrendszer, a másik az ún. paraszimpatikus (vágusz) idegrendszer. A normális nappali működés során hol az egyik, hol a másik hatása érvényesül. Szimpatikus hatásra fokozódik a működés (pl. fokozott éberség, gyorsabb pulzus, szimpatikus tónus), a paraszimpatikusra visszaáll a létfenntartáshoz szükséges működés, nyugalmi állapot (pl. az anyagcsere egyensúly, emésztés, alvás).
Egy
DHS hatására felborul a szimpatikus/paraszimpatikus periódusok egyensúlya. Az Új Medicinában szimpatikotóniának nevezzük a konfliktus-aktív szakasz, illetve az epileptoid krízis idején jelentkező szimpatikus idegrendszeri túlsúlyt.
Röviden: szimpatikotónia =
K.A. valamint
E.K. Ez a képlet csak az
Értelmes Biológiai Különprogramok szimpatikotóniás szakaszaira igaz, a fogalmat a továbbiakban erre használjuk. Ez nem ugyanaz, mint a
normotónia szimpatikus periódusa.