Szia noee!
Ha azt kutatjuk, hogy mi is tulajdonképpen a civilizáció, elég messzire lehetne menni.
Pl. egy amerikai társadalomban felnőtt ember, azt hiszem, kétség kívül civilizáltnak tekinthető.
De mi van akkor, ha eltéved az erdőben, és egy hétig magára van utalva? Akkor már nem civilizált? Viszont azonnal az lesz, mihelyt talál egy angol WC-t
?
Vagy gondoljunk azokra az amerikai katonákra, akik Vietnamban harcoltak! Elég sok információ van róla, hogy milyen alantas dolgokat műveltek. (Más nemzetiséggel is hasonló lett volna a helyzet, nem nacionális alapon hoztam fel őket, hanem azért, mert róluk terjedtek el információk.)
Én a "civilizáció" lényegét a körülményekben látom. Magas spirituális fejlettségű emberek élhetnek a civilizációban, de (talán nagyobb arányban) civilizálatlan körülmények között is.
Ami a törzsfejlődést illeti: a törzsfejlődés elmélete érvényes lehet a teremtés elmélettel párhuzamosan is. Az, hogy valami értelmes tervezés eredményeként jött létre, nem zárja ki a fokozatosságot, a tervszerű fejlesztő munkát. Ez az egyszerűbb szerkezetektől halad a bonyolultakig fokozatosan úgy, hogy minden következő lépésben felhasználja az előző lépés során szerzett tapasztalatokat.
A biológia esetében azt hiszem, nem csak az emberi test kifejlesztéséhez, de a használatba vételéhez is végig kellett járni az "evolúció iskoláját". Vagyis, egykor mi is meg kellett, hogy tapasztaljuk a primitívebb létformákat.
Más kérdés az, hogy a testünkben lévő biologikus programok valójában nem látszanak mindig optimálisan szolgálni bennünket. Kryon is utalt egyszer rá, hogy vannak olyan evolúciós örökségeink, amik nem bennünket szolgálnak. Egy megszakadt gerincvelő pl. minden gond nélkül összeforrhatna, ha nem alakítana ki a DNS programunk egy olyan fehérjeréteget a szakadt felületen, ami ezt meggátolja.
Ahogy egy baki az is, hogy nem tudjuk kinöveszteni az elveszített végtagjainkat, holott egy gyík pl. ki tudja növeszteni a farkát.
Állítólag Oroszországban már kezdik kapizsgálni, hogy miként lehet megváltoztatni a DNS programunkat, és ez később lehetőséget adhat az ilyen vakvágányok megszüntetésére is. (Hiszek benne, hogy ez meditációval is lehetséges volna, de nem hiszem, hogy sokan képesek erre manapság.)
Én azonban abban is hiszek, hogy magasabb szempontból ezeknek is meg van az értelme, de még túlságosan gyermekcipőben jár a valóságfelfogásunk ahhoz, hogy ezt pontosan megértsük.