Általános kérdések, elvi, elméleti kérdések, magyarázatok > Az öt biológiai természettörvény
1. A megbetegedések vastörvénye
Uzsika:
Nagyon szeretem olvasni a válaszaidat! Köszönöm neked!
Uzsika
Feri:
Szia Vadvirag,
erdekelne a nezeted a kovetekezo kerdesemmel kapcsolatban. A megbetegesek, elvaltozasok inditoja mindig egy biologia konfliktus amelyet a DHS kriteriumok alapjan lehet behatarolni. A DHSt egy olyan eletesemenynek tekintem ami "itt es most tortenik", az oficialis GNM paradigma elutasitja pld. a transzgeneracios, illetve volt eletekbol jovo konfliktusokat mint kivalto tenyezot. Ennek ellenere sok esetben ezzekel a modszerekkel varatlan gyogyulasoknak vagyuk tanui. Na mar most akkor hol lehet a kutya elasva? Letezik minden esetben olyan DHS ami a jelenlegi elethez kapcsolodik? Vagy csak nem latjuk?
koszi szepen
Feri
Vadvirág:
Feri, a kérdésed teljesen helyénvaló. Saját, személyes tapasztalataim alapján az alábbiakat tudom hozzáfűzni.
--- Idézetet írta: Feri - 2011. Augusztus 10. - 11:13:35 ---Letezik minden esetben olyan DHS ami a jelenlegi elethez kapcsolodik? Vagy csak nem latjuk?
--- Idézet vége ---
Az éppen aktuális DHS-t mindig(!) egy jelenbeli esemény váltja ki, arról viszont nem szól a GNM, hogy miért éppen úgy reagálunk vagy miért reagálunk egyáltalán egy adott konfliktushelyzetre, ami nem is biztos, hogy indokolt lenne? Egy lehetséges magyarázat a szülői viselkedésminta és a korábbi élettapasztalatok, amiket betanulva az elme mintákat, gondolkodási, viselkedési sémákat követ.
Vagyis... "ez az esemény valamiért olyan, mint akkor az, amikor veszélyben voltam, ezért most is úgy reagálok". GNM-es nyelvre lefordítva sínre kerül az érintett egy szituációval kapcsolatban. Pl. azért fél valaki az egyedülléttől, mert amikor megszületett, egy időre elválasztották az édesanyjától, ezért minden későbbi életszituációban ez köszön vissza, amikor magára hagyják.
Vagy... ennyi erővel azért, mert előző életében mindenki elhagyta, aki fontos volt számára.
Amikor meditációban feloldásra kerül egy korábbi emlék vagy elképzelt esemény, az elmében az rögzül, hogy másképp is lehet viszonyulni egy adott élethelyzethez, ezért tárgytalanná válik az "őskonfliktus" (azt hívom őskonfliktusnak, ami az első ilyen jellegű konfliktus élmény volt, erre a kaptafára) és már nincsenek hatással az egyénre a hasonló jellegű konfliktusok.
Hogy ez valóban előző életből származó emlék, honnan jön... ki tudja? A lényeg, hogy egy hasonló probléma, ha oldásra kerül, az elme új viselkedésmintát, hozzáállást tanul a hasonló helyzetekre, ezért a jelenlegi konfliktus is tárgytalanná válik (mert már nem egy életveszélyes szituációra emlékeztet, hanem egy olyan helyzetre, amit sikeresen meg tudott oldani, például meditációban).
Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy valódi előző életbeli emlékről van-e szó vagy képzelt előző életbeli emlékről. Ha az érintett el tudja fogadni, hogy ez az "őskonfliktus" minden konfliktusának eredője, akkor működnek az ilyen jellegű oldások.
Az agy nem tud különbséget tenni valós és elképzelt esemény között.
Ezért szeretem a Megértés Táblázatát, mert választ lehet vele találni a legfontosabb kérdésre: oké, hogy tudjuk, melyik testi elváltozást melyik érzelmi kilengés következtében alakul ki, de hogyan alakulnak ki az érzelmi reakciók? Üdv, Vadvirág
Navigáció
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése