Szerző Téma: Túlzott vizeletkiválasztás  (Olvasták 3432 alkalommal)

0 felhasználó és 1 vendég van ebben a témában

arrostos

  • *
  • Hozzászólások: 4
Túlzott vizeletkiválasztás
« Dátum: 2014. Szeptember 27. - 10:59:29 »
Sziasztok!
Próbáltam utánaolvasni, de nem boldogulok.
Közel 50éves jobbkezes nő.
Gyerekkoromban kezdődött: sokáig nem is tudtam róla, csak a furcsa visszatérő képek tűntek fel, így derült ki, h hetekig kórházban voltam 2évesen vesemedencegyulladással. Állítólag már 2 napja nem pisiltem, ezért vittek be, ahol viszont rögtön bepisiltem (amúgy szobatiszta voltam már). Csupa borzalmas emlékem van a kórházról.
Ezután sokáig csak annyi volt, hogy kicsit gyakrabban jártam vécére a többieknél, és ha izgultam, akkor még többet.
Középiskolában gyárlátogatáson nem engedtek el vécére, pedig már egy ideje eléggé kellett. Nem sikerült beérnem a suliba, pedig a villamostól már szaladtam. Azt mondták megint, hogy vesemedencegyulladás, szerintem meg csak szimplán idióta volt az osztályfőnök, és a történteknél sokkal rosszabb volt a többiek reakciója.
Aztán megint sokáig viszonylag nyugi, csak az átlagnál gyakoribb vécéjárás. De ekkor még teljesen élhető volt. Sokat ittam, hogy ne száradjak ki, napi vizeletmennyiség több liter, de órákig kibírtam vécé nélkül is.
Akkor fokozódott fel a mennyiség és a gyakoriság, amikor az exxel romlani kezdtek a dolgok. Megéltem azt, hogy nem tudom megoldani, mert ennél többet én már nem tudok, nem akarok tenni, mert abba tönkremennék. Azóta viszont teljesen úgy érzem magam, mint a partra vetett hal, nem tudom, mit kezdjek magammal, nincs igazi motiváció, szeretek élni, de se cél, se lendület, úgy érzem magam, mintha egyedül lennék egy nagy vákuum közepén. Azóta van bőven önkételkedés, egzisztenciális problémák, és kedvtelenség. (Depresszió nem, de lenne, ha hagynám.)
Akár félóra/óránként menni kell. Állandóan kiszáradva érzem magam, de ha nem iszom is, előbb-utóbb menni kell vécére, ha iszom, szinte átszalad rajtam. Szomjúságot ritkán érzek, de szinte mindig jólesik inni. Ennek ellenére a sima vizet sokszor alig vagy nem bírom meginni, csak ha vmi lé: gyümölcslé, leves, stb, de azt viszont nagyon kívánom. Ha sokat iszom, jobban érzem magam, nem vagyok annyira kiszáradva, csak akkor gyakorlatilag nem tudok itthonról elmenni.
Amiket a csökkent vizeletkiválasztásnál olvasok a gyűjtőcsatornák kapcsán, azok az érzelmileg igazán ismerősek, de ez meg is zavar, mert éppen hogy nem csökkent, hanem nagyon is megnövekedett a vizelet mennyisége. Bár furcsa módon éppen egy friss élményem van, hogy vizeletvizsgálaton nem tudtam igazán produkálni. Igaz, hogy előtte 2x is voltam, de ez máskor nem okozott volna gondot, de most éreztem, hogy attól nem jön, hogy izgulok, és amíg meg nem nyugszom, nem is lesz. És valóban így volt. Amint közölték, hogy az a pár csepp is elég volt, elindultam haza, és kifelé már mentem vécére. Ennek ellenére sokkal átérezhetőbb nekem a partravetettség, mint a birtokháborítottság, ami a vesemedencegyulladásnál szerepel, bár az is van bőven tkp. De ez azt jelentené, hogy jelenleg is vesemedencegyulladásom van évek óta?! Ill. hát tkp. szinte egész életemben?!