Az ún. hideg stroke egy óriási nagy konfliktus következménye, amikor a Hameri góc mindkét agyféltekére kiterjed, és megzavarja az agyműködést. Az ún. meleg stroke az agy idegszövet állományán belüli agyvérzés, agyi bevérzés ami funkciózavart és változatos komplikációkat is okozhat. Szerencsénkre ezek javarészt hibátlanul regenerálódnak. (Lásd még
gutaütés, hideg stroke.)
A meleg stroke a rendszeresen visszaeső konfliktus-aktivitás hatására jön létre, és elvben bármelyik agyi részben kialakulhat. Ennek ellenére szinte csak a motorikus kéregben (menekülési konfliktusok hatására) és szenzorikus kéregben (elválasztási/elhatárolódási érzékelési konfliktusok hatására) fordul elő.
Mechanikája: Ha a gyógyulási, helyreállítási szakaszt újból és újból félbeszakítja a konfliktusba való visszaesés, vagyis "oda-vissza kapcsolgatunk", az agyszövet "elfárad" elveszti a rugalmasságát, és roncsolódhat. Hogyan?
A konfliktus aktív szakaszban az agyszövet ún. léziót produkál. Szétpattannak a szinapszisok (idegi összeköttetések). Ha ez a megoldás utáni szakaszban történik (visszaesés miatt) az érintett területen lévő helyreállítási ödéma csökken. Mindeközben megint gyülemlik a konfliktustömeg, ami egyre nagyobb ödémákat idéz majd elő az érintett agyi területen (és szervi szinten is - csak ez most itt nem lényeges).
A konfliktus megoldás utáni szakaszban újból kitágul az agyszövet a helyreállítási ödémával. Ha a különprogram során (mielőtt az kifutna) állandóan visszakapcsolgatunk (ez az ún. agyi harmonika-effektus), az agyszövet idővel elveszti rugalmasságát, és nem biztos, hogy bírja követni deformációjában az ödémásodást.
Mivel az epileptokrízis ideje alatt tetőzik az ödéma, így a szövet-repedés veszélye akkor a legnagyobb.
Ha ez bekövetkezik, létrejön az ún. "meleg stroke", az agy idegszövet-állományán belüli agyvérzés.
Lényeges megjegyezni, hogy RENDSZERES, és HOSSZÚ időn, akár éveken keresztül történő oda-vissza kapcsolgatás hatására jön létre. Ezért is gyakoribb idősebb korban, míg gyermekeknél elő sem fordul.
A járulékos tüneteket, és az esetleges károsodást - ami egy stroke-kal jár - az határozza meg, hogy hol, melyik reléközponton történt az agyi esemény.
Pl.
látókéreg - komoly, nem szervi eredetű látászavar, hirtelen megvakulás;
szenzorikus kéreg: érzékeléscsökkenés;
motorikus (mozgatókéreg) - bénulások,
beszédközpont beszédkészség romlása/megszűnése, stb.
Be van igazolva, hogy az ún. meleg stroke-ot NEM agyér- vagy agyi artéria elzáródás, és NEM a magas vérnyomás okozza, hanem az oda-vissza kapcsolgatás - az agyszövet roncsolódása. (Ez egy komplikáció.)
Lényeg, hogy ne essünk pánikba, az esetek többségében nem maradandó a tünet. A vérömleny felszívódásával a funkció visszatérhet, és az agyszövet regenerálódhat - attól függően hogy történik-e esetleg még egyéb komplikáció (pl. túl nagy konfliktustömeg miatti, túl hosszú ideig tartó agyi ödéma), mérgezés, stb.