Kedves Mónika!
A tünetekre külön azért kérdeztem rá, mert ha például több tünetegyüttes van egyszerre, akkor az Akadémikus orvoslás szeret Új Betegségneveket kitaláni, mintha az egy teljesen más betegség lenne. A Biologikában (vagyis a valóságban) egyszerűen az a helyzet, hogy ahány szerv vagy szervrész érintett, annyiféle érzelmi konfliktus hatására alakul ki elváltozás. Na most én Utána olvastam a Friedreich Ataxiának és ami nekem feltűnt a leírásban, hogy több szerv(rész) érintett és fel is sorolták. De mivel a fiúk esetében nem biztos, hogy minden tünet jelen van, amit ott felsoroltak, ezért nem akartam mindjárt elhamarkodott választ adni, ezért voltam kíváncsi az ön válaszára is.
A kérdések az életkorral kapcsolatban azért voltak fontosak, mert úgy kiderül, hogy jelenleg számít-e az ön érzelmi konfliktusa is vagy csak egyedül a fiúknak kell megoldani a konfliktusukat. Tehát a válasza alapján még ha korábban bele is számított az ön érzelmi konfliktusa, ma már csupán a gyerekek érzelmi konfliktusa a mérvadó, hiszen ugye már jócskán meghaladták a 10 éves kort. Tehát az érzelmi konfliktust lényegében saját maguknak kell megoldaniuk. Önnek csupán arra célszerű figyelnie, hogy esetleg ne mutassa ki, hogy pl. türelmetlen a gyógyulásukkal kapcsolatban, mert úgy az náluk közvetetten kiválthat további érzelmi konfliktusokat. Ez így lehet keményen hangzik, de a Biologikában a mellébeszélés nem célravezető.
Lényegében a Harántcsíkolt izomszövetek az érintettek. Idézet a Szerv Atlaszból:
Harántcsíkolt izomszövetek (izomsorvadás és izomszövet-gyarapodás)Biológiai funkciója: elektromos ingerre, kémiai anyagokból, fizikai mozgás létrehozása.
Konfliktustípus: önbecsülés-letörési, önértékelés-csökkenési konfliktus mozgással, elmozdulással, mozgási képességgel kapcsolatban.
Érzelmi tartalom: Önértékelés-letörés mozgással, mozgatással, elmozdulással, helyváltoztatással kapcsolatban. Nem tudok lépést tartani (lábak), nem tudok kapaszkodni, védekezni, hárítani, nem tudom kezelni az új gépet és ezért lefokoztak (kéz és karok). Nem tudok kitérni valami elől, nem tudom a hátamon cipelni, nem tudom tartani a hátam (hátizmok). Már nem tudom a táncban azt megcsinálni, mint a tanítványaim (combtő belül, „kevert” kötőszövetes izomdaganattal). Nem tudom kirúgni a bajkeverő alkalmazottat (vádli). Nem tudok egyenesen állni, a lábamon megállni, egyensúlyozni, haladni (lábszár, lábfej izmok).
Konfliktus-Aktív szakaszban: szövetcsökkenés, izomrostok, izomkötegek sorvadása, izomgyengülés, izomgyengeség (vonatkozások a csontváznál leírtakhoz hasonlóan). Betegségnevek: izomatrófia, izomsorvadás. Ha a sorvadás együtt jár bénulással az két különböző ÉBK egy időben*.
Megoldás-Utáni szakaszban: újjáépülés, duzzanat, gyulladás és sejtszaporulat, baktériumok közreműködésével. Betegségnevek: izomhipertrófia, (kötőszövetesen is megerősített) izomszövet-megvastagodás, Ewing-szarkóma és többféle „kötőszövettel kevert izomdaganat”. Az új izmok bekábelezése epileptokrízis idején történik: izomremegés, rángás, görcsös rohamok, feszülés, sajgás, fájdalmak felerősödése. A szívizomsorvadás oka egy sajátos teljesítmény vonatkozású önbecsülés-letörés, 4.1.8.
Az elváltozás biológiai értelme: előbontás, majd az izmok tartós, maradandó megerősítése, több szövet, jobb mozgás, jobb teljesítmény.
Harántcsíkolt izomszövetek (izommozgatási funkciócsökkenés, izombénulás)
Biológiai funkciója: elektromos ingerre, kémiai anyagokból, fizikai mozgás létrehozása.
Konfliktustípus: elválasztási, elhatárolódási konfliktus, elmozdulással, meneküléssel kapcsolatban.
Érzelmi tartalom: egy bántó veszélyforrástól vagy akár „lehetetlen helyzettől” való elhatárol(ód)ás. Elválasztási konfliktus mozgással, elmozdulással kapcsolatban. Legszívesebben elfutnék, de nem tudok menekülni (lábak), nem tudok védekezni, hárítani, kapaszkodni (karok), lerázni (kezek), kitérni (törzs és hátizmok). Nem tudom, hogy mozduljak, ne mozduljak, ez az egész döntéshelyzet nemkívánatos. Rám telepszik a rokonom, és nem tudok tőle megszabadulni, elmenekülni, nem tudom lerázni, elhárítani. Nem tudok az anyám kínos, nyilvános megszégyenítő, bántó beszólásai elől kitérni (elhajolni). Nem tudok valakit kezelni, lekezelni.
Konfliktus-Aktív szakaszban: izomrostok vagy izomkötegek mozg(at)ásbénulása, izomgyengeség. Nem jár fájdalommal, ha rövid ideig tart, nem jár együtt szövetleépüléssel. Betegségnevek: motorikus paralízis, mozgásbénulás. Ha a bénulás együtt jár lokális izomsorvadással, az két különböző konfliktus tünete egy időben, 4.1.7.
Megoldás-Utáni szakaszban: az A-utószakaszban a bénulás még fokozódik (az agyi reléközpont ödémásodása miatt). Az epileptokrízisben ún. epileptikus, epilepsziás roham, tonikus-klonikus görcsök, rángatódzás, izomremegés, ami könnyen visszaesést okozhat annál, aki nem tudja, mi történik vele. (Ha laphám-relé is érintett, az EK-ben ábszansz, öntudatvesztés is jelentkezhet.) A B-utószakaszban fokozatosan visszatér az akaratlagos mozgatás funkciója. Betegségnevek: mozgásbénulás, epilepszia.
Az elváltozás biológiai értelme: hullareflex (halottnak tettetési reflex), a mozdulatlan, döglött élőlényt nem bántja, otthagyja a támadó ragadozó.
A hosszan tartó krízistünetek, a rángatódzás, rángások, görcsök, összehúzódások, remegés és ún. tikkelés, a visszaeső konfliktus-aktivitás jele. A kontrollálatlan izommozgások (a konfliktus megnyugtató megoldásával) nem azonnal, hanem a legutolsó epileptikus krízist követő B-utószakaszban szűnnek meg.
Ha esetleg a leírások alapján mégsem találnák meg pontosan az érzelmi konfliktust, akkor is egyéni esetben ki lehet következtetni úgy, hogy ha tudjuk, melyik izom érintett elváltozásban. Azt kell megnézni, mikor és mire használjuk azt az izomköteget, milyen funkcióra. Ebből ki lehet következtetni, (több konfliktus-lehetőség esetén is), melyik konfliktus az, ami az elváltozást beindította.
Fel lehet még tenni kérdéseket is (mindenki saját magának). Pl ezt: Mikor és milyen szituációban érzem magam mozgással, mozgatással kapcsolatban leértékeltnek? Ez segít megtalálni az érzelmi konfiktust és a szituációt is.
Érzelmi konfliktusok elszenvedhetőek a tünetek alapján is, ha nem értjük, hogy valójában mi zajlik bennünk. Például ebben az esetben a rángatózás miatt könnyedén megijedhet valaki, aki nem érti a folyamatokat és így visszaeshet az érzelmi konfliktusba ("Jajj mi ez? Mi baj van a lábammal, kezemmel stb!"), majd a stresszelés abbahagyásával ismét elölről kezdődik a Megoldás-Utáni szakasz. Ez a rángás, remegés a Megoldás-Utáni szakasz közepén jelentkezik ami a Harántcsíkolt izomszövetek epileptokrízis tünete, ami egy szükséges folyamat ahhoz, hogy újabb izomszövetek bekábelezésre kerüljenek. Ha többször is visszaesünk a konfliktusba, akkor a Megoldás-Utáni szakasz, tehát ez a bizonyos Epileptokrízis tünet is (rángások) egyre hosszabb lesz. A végső megoldás erre, hogy minél előbb, véglegesen le kell jönni az érzelmi konfliktusról és megkísérelni nem megijedni a rángásoktól, ugyanis az egy szükségszerű folyamat. Végülis a teljes megoldás-utáni szakasz a bénulás, a rángás, a fájdalmak mind a gyógyulási folyamat része. Ezt kell minél többször tudatosítani. Ha az érzelmi konfliktus véglegesen megszűnik, akkor a Megoldás-Utáni szakasz már teljesen ki tud futni.
A Frataxin génrészlethez ismeret hiányában sajnos nem tudok hozzászólni. Talán csak annyit fűznék hozzá, hogy Érzelmi Konfliktus nélkül nincs elváltozás. Én már ezt tapasztalom több mint 4 éve mióta használom a Biologikát.
A Biologika konzulensek még nyújthatnak további segítséget:
https://www.ujmedicina.hu/partnereink/Minden Jót!
Üdvözlettel: Roland