velőállományi konstelláció, értékelészavar és aszociális viselkedés

[Admin]

Szerv Atlasz lapkód:   6.3.A.   6.0.A.   6.0.B.

[Admin]

-

[Admin]

Ide várjuk a velőállományi konstellációkhoz kapcsolódó kérdéseket, beszámolókat.

[Huszár Nelli]

Üdvözletem Mindenkinek az új fórumon!

Tudna -e valaki segíteni a kleptománia  beazonosításában?!Semmi adatot nem találtam erről a régi fórumon sem. Melyik agyrész konstellációja eredményeként jön létre? Maga az elnevezés tartalmazza a mánia szót,mely agykéregre utal, de melyik nemi/birtok zónát érinti és milyen becsapódási sorrendben? Jobb kezes,52 éves férfiről van szó. Közeli ismerősöm. Kisagyi konstellációja biztosan van,jobb oldalon 4 db kisebb melanóma, bal oldalon csomó a mellben. Volt neki ( és még mindig folyamatosan van ) csúnya bemocskolási-sértési konfliktusa és aktív a gondozási -aggodalmi konfliktusa is. A viselkedése olyan,hogy róla fogalmazták meg a kisagyi konstelláció definícióját. Vagyis teljes aszociális viselkedés,teljesen érzéketlenné vált úgy hozzátartozóilag,mint szociálisan,társadalmilag és emberbarátilag. Olyan érzést kelt,hogy semmi nem hatja,sérti meg,minden hidegen érinti. Esetleg a kleptománia lehet -e kisagyi konstelláció eredménye? Mert akkor nekem minden világos lenne. Vagy ha agykérgi,akkor lehet -e egyszerre,egy időben  kisagyi és agykérgi konstellációja valakinek?
 Ha közösen megfejtjük a rejtélyt,felteszem a fórumra esettörténetként .
Előre is köszönöm a választ,ha valaki tud segíteni.
Üdv.  Nelli

[N. Tímea]

Ha abból indulok ki, hogy a kisagyi konstellációk következtében az ember teljesen aszociális, érzéketlen lesz, el tudom képzelni, hogy ez kleptomániában is megnyilvánulhat. Mivel fel sem fogja, hogy azzal árt, hogy valakitől eltulajdonít/elvesz valamit. Megtetszik neki, elveszi, a többi nem érdekes.

[Huszár Nelli]

Kedves Timi!

Pontosan így van,ahogy írod. Egyáltalán fel sem fogja,hogy ezzel árt valakinek.Tulajdonképpen teljesen értéktelen dolgokat tulajdonít el,amik még az ő számára sem hasznosak ,sőt mondhatom egyenesen szemétre való amit elhord. Boltból nem lop. Aztán ezek a  mindennapos "lopások" miatt állandó pocskondériának van kitéve a munkahelyén,megalázzák,számon kérik tőle,de ez minden hidegen hagyja. Úgy viselkedik a számonkérés pillanatában mintha a "szép időnk van" témát tárgyalnánk. Ezek eredménye a melanóma és a konstelláció eredményeként az érzelmi kiégettség,ami nem engedi,hogy ő ezeket a pocskondériákat magára vegye.
Szerintem is így logikus és nagyon jól ismerve az embert és napi szinten látni és hallani a dolgokat ,valóban így történik.Azért ha még valakinek van ötlete,hozzáfűzni valója,szívesen veszem.
Üdv. Nelli

[e_ildi]

Itt kéreg konstelláciora utal a leírás. A mártír-konstellácionál említik,  az öngyilkos merénylökkel, ámokfutokkal "egylapon".
http://www.neue-mediz.in/konstellationen.htm#ein

Nem értem teljesen a leírást. Lefordítaná valaki?

Udv. Ildi

[Vadvirág]

Nelli, megtévesztő a kleptománia elnevezés, itt ugyanis nem mániáról (nemi-birtok konstelláció), hanem kényszerről van szó.

A lopkodási kényszer velőállományi konstelláció. Ebben az esetben nem szavakkal, hanem tettekkel történik a felvágás arra, amire az önértékelés vonatkozik. Aki kényszeresen lop, úgy érzi, "alanyi jogon jár neki", amit ellopott, "megérdemli", így könnyű megfogalmazni, mire vonatkozik az önértékelés letörése: "nem érdemlem meg, nem vagyok rá jogosult, nem engedhetem meg magamnak".

Úgy viselkedik a számonkérés pillanatában mintha a "szép időnk van" témát tárgyalnánk.

Világos, hülyének tetteti magát, mindent tagad. A velőállományi konstelláció tipikus velejárója.

Egyszer beszélgettem egy hölggyel, akinek sokféle ízületi gyulladása volt. Elmesélte, mi történt vele, többször is rákérdeztem az érzelmi tartalomra. "Úgy érezte, nem tudja kezelni az embereket? Úgy érezte, nem tudja megcsináltatni velük? Úgy érezte, nem tudják tartani önnel a lépést?" Mindre igennel válaszolt. Megfeledkezett magáról, mert azt hitte, nem a konfliktusáról beszélünk. Amikor felhívtam rá a figyelmét, hogy ő maga mondta ki, akkor észbe kapott, mire megy ki a játék és mindent tagadott: "Nekem nem volt ilyen önértékelés letörésem."

Hasonló a vásárlási kényszer, az érintett a tehetősségére vág fel (tettekkel). Az érzelem: "nem engedhetem meg magamnak".

Ildi, nagyon szeretem a hivatkozott oldalt, de ezzel kapcsolatban sok össze nem illő dolog keveredik. Az öngyilkos merénylők esetében elképzelhetőnek tartom, hogy aszociális konstellációról van szó, erről bővebben: ITT (hamarosan). A mártírt inkább a velőállományi konstellációk közé sorolnám: "a lelkem is kiteszem érted", valódi érzelmi tartalma: "úgy érzem, nem tudok eleget tenni". Üdv, Vadvirág

[Adriana]

Kedves Vadvirág!

Néhány éve történt. Az egyik barátnőm elkezdett feltűnően költekezni, amikor befejezte a főiskolát. Éppen akkor szakított vele a barátja, és ez nagyon megviselte. Én azt hittem, hogy a vásárlással vigasztalódik a csalódás miatt.

Fél évvel később talált magának munkát, amit nagyon élvezett, hamar belerázódott. Néhány hónap alatt teljesen kikopott a "plázázás" az életéből, a munka mellett nem maradt rá ideje.

Lehet, hogy a barátnőmnek attól volt önértékelés letörése, hogy nem talált magának jól fizető munkát? Nem volt képes rendes bevételre szert tenni? A szülei sokat szekálták emiatt. Lehetett emiatt a túlzott költekezés?

Más, de talán témába vág. Mi a véleményed a kényszeres segíteni akarásról?

Úgy vettem észre, hogy éppen azok akarják mások "problémáit" mindenáron megoldani, akik maguk is segítségre szorulnak. Itt is öntúlértékelésről van szó?

Válaszodat előre is köszönöm.

Üdv és minden jót,
Adriana

[Vadvirág]

Lehet, hogy a barátnőmnek attól volt önértékelés letörése, hogy nem talált magának jól fizető munkát? Nem volt képes rendes bevételre szert tenni? A szülei sokat szekálták emiatt. Lehetett emiatt a túlzott költekezés?

Adriana, lehetségesnek tartom, ha a barátnőd pénzzel kapcsolatos önértékelés letörését az anyukája szekálása miatt szenvedte el, anya-gyermek vonatkozásban. Ha a szakítás partner vonatkozású önértékelés letörést okozott, akkor már meg is van a velőállományi konstelláció másik pillére. A barátnőd tudná megmondani, milyen érzelmi tartalommal élte meg a szakítást, érdemes lenne megkérdezni.

Mi a véleményed a kényszeres segíteni akarásról? Úgy vettem észre, hogy éppen azok akarják mások "problémáit" mindenáron megoldani, akik maguk is segítségre szorulnak. Itt is öntúlértékelésről van szó?

A kényszeres segíteni akarás biológiai hátterére nagyon jól ráéreztél. Ez is dupla önértékelés letörésből fakad, az érintett itt is arra vág fel, amire az önértékelés letörése vonatkozik. Ebben az esetben konkrétan segítségnyújtással, problémamegoldással kapcsolatban.

Aki felvág, az (másokhoz képest) túlértékeli önmagát, ezzel egyidejűleg másokat leértékel (az önmagáról kialakított túlzó képhez viszonyítva mások reális képességei eltörpülnek a szemében). Ennek az a következménye, hogy a saját "hibáit", saját önértékelés letörésének tárgyát vetíti ki másokra: szerinte segítségre szorulsz. Egy egészséges önértékeléssel bíró ember azonban látja az ellentmondást a valóság és a projekció között, ezért tudja, érzi, hogy a látszat ellenére valójában a másik szorul segítségre.

Az önértékelés letörés egyfajta csalódottság érzés: "nem vagyok elég jó". Íme a kényszeres segíteni akarás szótára:

   - majd én segítek neked = még magamon sem vagyok képes segíteni (magamért sem tudok felelősséget vállalni)
   - majd én megmutatom neked a jó irányt = rossz útra tévedtem (visszaköszön a mellékvesekéreg konfliktusa)
   - majd én segítek neked tisztán látni a helyzetet = képtelen vagyok tisztán látni a helyzetet
   - majd én segítek neked tiszta vizet önteni a pohárba = ugyanaz

A velőállományi konstellációra jellemző a végletek, szuperlatívuszok használata. Hogyan olvassunk a sorok között? Minél "szuperebb a latívusz", annál súlyosabb az önértékelés letörés. Íme az összes szuperlatívusz közül a kedvencem:

   - az univerzum/emberiség szolgálatában = haszontalannak érzem magam (magamért sem tudok felelősséget vállalni)

Van egy mondás: ha szerencsétlennek érzed magadat (= önértékelés letörésed van), keress valakit, aki még nálad is sokkal szerencsétlenebb. Vagy "csinálj" azzal, hogy leértékeled (önértékelés letörést okozol neki, hogy a valódi, reális én-képe alá pozícionálja magát, ő is úgy érezte, hogy (a) segítség(ed)re szorul), és kéretlenül is ajánld fel neki, tukmáld rá a segítségedet.

Sokszor a leértékelés nincs kimondva, csak sugallva. Ez egy 2 az 1-ben szendvics (öntúlértékelés és mások leértékelése egyben):

   - majd én segítek neked = túl hülye vagy hozzá, hogy egyedül megoldd ezt a problémát
   - majd én megmutatom neked a jó irányt = totálisan eltévedtél, sötétben tapogatózol
   - majd én segítek neked tisztán látni a helyzetet = az orrodig sem látod a fától az erdőt
   - majd én segítek neked tiszta vizet önteni a pohárba = ugyanaz

Végezetül pedig a kedvencem:

   - az univerzum/emberiség szolgálatában = mindenki hülye, csak én vagyok helikopter

Az általánosítás az egyik legjobban bevált védekezőmechanizmus, a konkrétumok elhallgatásával teszi megfoghatatlanná a 2 az 1-ben öntúlértékelést és leértékelést, így az érintett hatékonyabban tudja elkerülni a lebukást, a látszatból épített légvár összeomlását.

Aki azt írja, hogy az univerzum/emberiség szolgálatában áll, konkretizálva az egész világnak akar segíteni. Mit is jelent ez? Azt, hogy valójában mindenkit lenéz, mindenkinél többre értékeli magát, miközben azt a látszatot kelti (a szolgálat szóval), hogy alárendelődik. Tulajdonképpen a szolgálatkészségre vág fel, irreális túlzással. Új Medicinára fordítva: a saját önös érdekein kívül senkivel és semmivel nem foglalkozik. A látszatot viszont muszáj fenntartania, mert csak így tudja saját szerencsétlenségének létjogosultságát igazolni.

Ha szeretnél még jobban elmerülni az öntúlértékelés rejtelmeiben, javaslom, nyiss témát a haladók alfórumán. Üdv, Vadvirág

[Adriana]

Kedves Vadvirág!

Köszönöm a részletes, elgondolkodtató választ.

Ezek szerint a hittérítőknek és a szektásoknak (kényszeresen meg akarnak téríteni, segíteni akarnak jó útra térni) is velőállományi konstellációjuk van? Az önértékelés letörésük arra vonatkozik, hogy rossz úton járnak?

Az is idetartozik, amikor valaki azt hangoztatja, hogy mennyi mindent tesz értem és mennyire szeret, pedig hónapok óta azt sem kérdezi meg, hogy élek-e még?

Üdv és minden jót,
Adriana

[Vadvirág]

Az is idetartozik, amikor valaki azt hangoztatja, hogy mennyi mindent tesz értem és mennyire szeret, pedig hónapok óta azt sem kérdezi meg, hogy élek-e még?

Az ilyen ember valószínűleg nagyon rosszul érzi (érezte) magát, amiért elhanyagol(t) téged. Ez valóban lehet az egyik pillére.

Ezek szerint a hittérítőknek és a szektásoknak (kényszeresen meg akarnak téríteni, segíteni akarnak jó útra térni) is velőállományi konstellációjuk van? Az önértékelés letörésük arra vonatkozik, hogy rossz úton járnak?

Zseniális példa, köszönöm! Ha a hittérítőnek sikerül elérnie, hogy az érintett elhiggye, eddig rossz úton járt, és ezzel sikerül nála önértékelés letörést kiváltani, ehhez pedig jön egy másik önértékelés letörés (a másik agyféltekébe csapódva), akkor ugyanez a konstelláció lép fel. Voila! "Így készül" az ideális hittérítő, aki aztán képtelen elfogadni a másik ember valóságát, véleményét.

Döbbenetes felismerés volt számomra, hogy az Új Medicina a biológiai, élettani folyamatokon túl, a társadalmi folyamatok, hierarchiák megértésében is a hasznunkra van! Messze túlmutat az orvostudományon. Üdv, Vadvirág

[Aia]

Adriana, lehetségesnek tartom, ha a barátnőd pénzzel kapcsolatos önértékelés letörését az anyukája szekálása miatt szenvedte el, anya-gyermek vonatkozásban. Ha a szakítás partner vonatkozású önértékelés letörést okozott, akkor már meg is van a velőállományi konstelláció másik pillére. A barátnőd tudná megmondani, milyen érzelmi tartalommal élte meg a szakítást, érdemes lenne megkérdezni.

A kényszeres segíteni akarás biológiai hátterére nagyon jól ráéreztél. Ez is dupla önértékelés letörésből fakad, az érintett itt is arra vág fel, amire az önértékelés letörése vonatkozik. Ebben az esetben konkrétan segítségnyújtással, problémamegoldással kapcsolatban.

Aki felvág, az (másokhoz képest) túlértékeli önmagát, ezzel egyidejűleg másokat leértékel (az önmagáról kialakított túlzó képhez viszonyítva mások reális képességei eltörpülnek a szemében). Ennek az a következménye, hogy a saját "hibáit", saját önértékelés letörésének tárgyát vetíti ki másokra: szerinte segítségre szorulsz. Egy egészséges önértékeléssel bíró ember azonban látja az ellentmondást a valóság és a projekció között, ezért tudja, érzi, hogy a látszat ellenére valójában a másik szorul segítségre.

Az önértékelés letörés egyfajta csalódottság érzés: "nem vagyok elég jó". Íme a kényszeres segíteni akarás szótára:

   - majd én segítek neked = még magamon sem vagyok képes segíteni (magamért sem tudok felelősséget vállalni)
   - majd én megmutatom neked a jó irányt = rossz útra tévedtem (visszaköszön a mellékvesekéreg konfliktusa)
   - majd én segítek neked tisztán látni a helyzetet = képtelen vagyok tisztán látni a helyzetet
   - majd én segítek neked tiszta vizet önteni a pohárba = ugyanaz

A velőállományi konstellációra jellemző a végletek, szuperlatívuszok használata. Hogyan olvassunk a sorok között? Minél "szuperebb a latívusz", annál súlyosabb az önértékelés letörés. Íme az összes szuperlatívusz közül a kedvencem:

   - az univerzum/emberiség szolgálatában = haszontalannak érzem magam (magamért sem tudok felelősséget vállalni)

Van egy mondás: ha szerencsétlennek érzed magadat (= önértékelés letörésed van), keress valakit, aki még nálad is sokkal szerencsétlenebb. Vagy "csinálj" azzal, hogy leértékeled (önértékelés letörést okozol neki, hogy a valódi, reális én-képe alá pozícionálja magát, ő is úgy érezte, hogy (a) segítség(ed)re szorul), és kéretlenül is ajánld fel neki, tukmáld rá a segítségedet.

Sokszor a leértékelés nincs kimondva, csak sugallva. Ez egy 2 az 1-ben szendvics (öntúlértékelés és mások leértékelése egyben):

   - majd én segítek neked = túl hülye vagy hozzá, hogy egyedül megoldd ezt a problémát
   - majd én megmutatom neked a jó irányt = totálisan eltévedtél, sötétben tapogatózol
   - majd én segítek neked tisztán látni a helyzetet = az orrodig sem látod a fától az erdőt
   - majd én segítek neked tiszta vizet önteni a pohárba = ugyanaz

Végezetül pedig a kedvencem:

   - az univerzum/emberiség szolgálatában = mindenki hülye, csak én vagyok helikopter

Az általánosítás az egyik legjobban bevált védekezőmechanizmus, a konkrétumok elhallgatásával teszi megfoghatatlanná a 2 az 1-ben öntúlértékelést és leértékelést, így az érintett hatékonyabban tudja elkerülni a lebukást, a látszatból épített légvár összeomlását.

Aki azt írja, hogy az univerzum/emberiség szolgálatában áll, konkretizálva az egész világnak akar segíteni. Mit is jelent ez? Azt, hogy valójában mindenkit lenéz, mindenkinél többre értékeli magát, miközben azt a látszatot kelti (a szolgálat szóval), hogy alárendelődik. Tulajdonképpen a szolgálatkészségre vág fel, irreális túlzással. Új Medicinára fordítva: a saját önös érdekein kívül senkivel és semmivel nem foglalkozik. A látszatot viszont muszáj fenntartania, mert csak így tudja saját szerencsétlenségének létjogosultságát igazolni.

Ha szeretnél még jobban elmerülni az öntúlértékelés rejtelmeiben, javaslom, nyiss témát a haladók alfórumán. Üdv, Vadvirág

Vadvirág!

Az itt leírtak szinte teljesen megfelelnek a nárcisztikus személyiségzavar jellemzöinek! Így azt is megértem már, miert akadt ki rám a "barátnöm", amiért nem voltam vevö a világmegváltó kioktatásaira és mindentudásnak álcázott kritikáira. Hmm... Meg kell elégedjek azzal, hogy én értem öt, arra nincs reményem, hogy megenyhítsem Dies irae típusú dühét velem szemben...